Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
A 21. világbajnokság nyitómeccsét csütörtök délután a moszkvai Luzsnyiki stadionban játszó oroszoknak és szaúdiaknak a torna első számú feladata egyazon: az A csoportot papírforma szerint megnyerő Uruguay mögött másodiknak lenni, és továbbjutni. Ebből a szempontból pedig a nyitómérkőzés kulcsfontosságú, akár döntő is lehet. Igaz, a győzelem még nem életbiztosítás, hiszen a csoportban ott van még a világranglista 45. Egyiptom is, amelyben ott játszik a Liverpool gólrekordere, Mohamed Salah is.
Bár sokan gondolják azt, hogy Oroszország valahogyan manipulálta a csoportbeosztást – ennél könnyebb négyes nincs is a 32-es mezőnyben – a szbornaja még Szaúd-Arábia ellen sem mehet biztosra. Miközben az orosz csapaton belül állítólag eleve nem túl jó a hangulat – Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov vezetőedző például kifejezetten népszerűtlen –, ráadásul sérülések is nehezítették a csapat összeállítását. Olyannyira, hogy végül a válogatottból egyszer már visszavonult, 38 éves Szergej Ignasevicset is be kellett hívni a keretbe.

De már kapus poszton is gondok vannak: 2004 óta ugyan Igor Akinfejev a fő hálóőr, ám a CSZKA Moszkva játékosa is képes néha egy-egy bosszantó lepkézésre.
A csapat legnagyobb erőssége Fjodor Szmolov, az évek óta gólerős csatár, aki a vb után várhatóan valamelyik angliai klubban folytatja a gólgyártást. A Krasznodar játékosa Budapesten is megmutatta, mit tud: amikor tavaly júniusban hazai pályán 0:3-ra zakózott a magyar válogatott, ő vitte be az első találatot.

A budapesti győzelem egyébként üdítő kivételnek számított, az idei felkészülési mérkőzések inkább vitték, mint hozták az önbizalmat: sima vereség Brazília és Franciaország ellen, döntetlen Ausztriával és Törökországgal. Oroszország ráadásul világbajnokságon amúgy sem túl sikeres, legutóbb, 2014-ben a 24. hely jutott nekik.
Szaúd-Arábia felkészülése sem volt túl sikeres, pedig az olajnagyhatalom mindent megpróbált a jobb szereplésért. Például azt, hogy kilenc játékosukat az év elején elküldték Spanyolországba, hogy az ottani csapatokban játszva átvegyék a világ egyik legjobb bajnokságát jellemző ritmust. A közel-keleti monarchia sok pénzt ölt a projektbe, és szaúdi cégek szponzoráltak több spanyol csapatot is, a kölcsönbe küldött játékosok gyakorlatilag egy percet sem játszottak, legfeljebb együtt edzhettek a "nagyokkal". Annyi az eredmény, hogy több játékos "nehezebbé" vált – állítólag a sok izom miatt –, ám nem tudni, mennyit hoznak a konyhára az Ibériai-félszigeten szerzett korlátozott tapasztalatok.
A keret tagjai tehát a túl erősnek még jóindulattal sem mondható szaúdi bajnokságban játszanak, többségüknek nincs nemzetközi tapasztalata. A legjobbnak Mohamed al-Sahlavi számít, az Al-Nasszr csatára néha egészen meglepő helyekről is betalál a kapuba.

A szaúdiak egyébként ötször jutottak ki a vb-re, ez legutóbb 2006-ban sikerült nekik. A legjobb eredményt 1994-ben érték el, akkor bejutottak a legjobb 16 közé.
A fogadóirodák egyértelműen a hazai pályán játszó Oroszországot tartják esélyesebbnek, viszont viszonylag magas a döntetlen esélye is. Utóbbi nem véletlen: a nyitómérkőzések történetében kínosan sok volt a gól nélküli, vagy 1:1-es döntetlen. Szerencsére az utóbbi világbajnokságokon már jobb volt a helyzet, de valószínűleg Oroszország és Szaúd-Arábia most nem fog egyből egymásnak rohanni.