Legfeljebb egy évvel elhalasztják az idén nyárra tervezett tokiói olimpiát és paralimpiát a koronavírus-járvány miatt – ebben állapodott meg kedden Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke és Abe Sindzó japán miniszterelnök. Bach egy nappal később közel egy órán át válaszolt a világsajtó számos képviselőjének, és egyebek mellett azt is elárulta,

egyáltalán nem biztos, hogy jövő nyárig csúszik a két esemény.

Mert bár a megállapodás szerint addig kell megtartani a játékokat, a lehetséges dátum nem csak a nyári hónapokra korlátozódik.

"Minden lehetőség az asztalon van" – jelentette ki, hozzátéve: csütörtökön kezdenek egyeztetni a sportági világszövetségekkel, hogy elkerüljék az ütközéseket a versenynaptárban.

MTI / EPA-KEYSTONE

Elismerte Bach, hogy az olimpia és a paralimpia törlése is napirenden volt, ugyanúgy megfontolták, mint minden más lehetőséget. Az azonban a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy a lemondást a NOB semmilyen módon nem támogatja.

"Az a küldetésünk, hogy megszervezzük a játékokat és valóra váltsuk a sportolók álmát" – jelentette ki. Úgy fogalmazott, "gyönyörű kirakós játék lesz megszervezni egy csodálatos olimpiát". Azt is mondta, persze "ezernyi logisztikai és pénzügyi problémával" kell szembenézniük, és minden érintettől áldozatokra és kompromisszumokra lesz szükség az újratervezéshez.

Helyeslés és szívfájdalom: így reagálnak a magyar sportolók az olimpia elhalasztására

Bach arról is beszélt, nem tudja garantálni, hogy minden elemében ugyanolyan lesz a tokiói olimpia, amilyennek eredetileg tervezték. Nem tudott még válaszolni például arra a kérdésre, hogy lesz-e egyáltalán olimpiai falu – ahol a nemzetek sportolói együtt laknak, étkeznek –, hiszen azokat a lakásokat, amelyeket erre a célra építettek, már értékesítették. "Ez egyike annak a több ezer kérdésnek, amelyekre meg kell találnunk a választ. Mindent megteszünk, ami csak lehetséges, mert az olimpiai falu az, ahol a játékok szíve dobog" – magyarázta Bach.

Arról is kérdezték az elnököt, hogyan jutott el végül a NOB és a szervezőbizottság a halasztásról szóló döntéshez. "Folyamatosan figyeljük a helyzetet, követve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsait, és igyekeztünk alkalmazkodni a változásokhoz. Kezdetben arra koncentráltunk, mi a helyzet Japánban, képes lenne-e biztonságos környezetben megrendezni a játékokat az eredeti időpontban. Aztán a fókusz eltolódott, mert habár a Japánban hozott megszorító intézkedések sikeresnek tűntek, a világ más részein egyre gyorsabban terjedt a vírus, így a járvány megfékezése és kordában tartása szempontjából az lett a kérdés, hogy Japán fogadhatná-e a világból érkezőket. Rendkívül gyorsan változott a helyzet, ezért mi is elkezdtünk felvázolni különböző eshetőségeket. És akkor vasárnap reggel megláttuk Afrika legfrissebb adatait... Temérdek országot sújt a járvány, de ez volt az a pillanat, amikor összehívtam a NOB igazgatótanácsának rendkívüli ülését, hogy utána kezdjünk egyeztetni a japán szervezőbizottsággal a lehetséges halasztásról. A rendkívüli ülésünk közben is újabb ijesztő számadatok érkeztek például a vírus terjedéséről Óceánia szigetein. Hétfőn már a WHO-tól kapott legfrissebb tájékoztatás is aggasztó volt, hiszen a főtitkár arról írt, hogy szükséges volna a G20-nemzetekkel tárgyalnia a világhelyzetről. Ez is sürgette a tárgyalásainkat Japánnal, és Abe Sindzó miniszterelnök a bevezető mondataiban felvetette a halasztást. Végül teljes egyetértésben döntöttünk emellett – idézte a Nemzeti Sport a német sportvezetőt.

Tokiónak anyagilag kevésbé fájhat az olimpia elhalasztása, mint idei megtartása

Arra a kérdésre, hogy gondolt-e a lemondásra, amikor számos kritika érte a bírálói szerint lassú döntéshozatalért, Bach egyetlen szóval felelt:

Nem."

A modern kori olimpiák 124 éves történetében még nem volt példa halasztásra. Törlésre már igen: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben az I., illetve a II. világháború miatt nem rendezték meg az olimpiát.

Tokióban idén július 24. és augusztus 9. között tartották volna meg a XXXII. nyári olimpiát, amit a 16. nyári paralimpia követett volna.

Szakértők szerint a halasztás Japánnak 670 milliárd jenbe (1,9 billió forint) kerül. Thomas Bach konkrét számokat nem közölt, de úgy fogalmazott: a csúszás miatt megemelkedő költségekből minden érintettnek részt kell vállalnia.