Horn Andrea
Horn Andrea
Tetszett a cikk?

Még mindig nem lehet biztosra venni, de minden valószínűség szerint megtartják a tokiói olimpiát. Az országban zajlik a koronavírus-járvány harmadik hulláma, a japánok túlnyomó többsége a játékok elhalasztása vagy törlése mellett van, és az ottani cégek fele is ezt szorgalmazza. Az utazási lehetőségekhez, az ott-tartózkodáshoz és a biztonsághoz kapcsolódó feszítő kérdésekre egyelőre nincsenek pontos válaszok. Összeszedtük, amit jelenleg tudni lehet.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Aki nem járt még olimpián, talán el sem tudja képzelni, milyen gigászi erőfeszítés megtartani egy ekkora eseményt. Hosszú évek munkája csúcsosodik ki a játékok 16 napja alatt, amikor a szervezőknek több százezres tömeget kell rengeteg helyszínen a lehető legmagasabb színvonalon ellátnia, mozgatnia, valamint a biztonságukat garantálnia. Mindez normál körülmények között is óriási feladat, egy világjárvány idején pedig sokszorosan az. Nem csoda, ha még mindig vannak, akik nem veszik biztosra, hogy a tavalyról épp egy évvel elhalasztott tokiói játékokat megtartják július 23. és augusztus 8. között.

Pedig minden jel arra mutat, hogy lesz olimpia, még ha ellenzi is a közvélemény és a japán cégek nagy része. A Kyodo News múlt hónapban végzett felmérése szerint a japánoknak már 80 százaléka elhalasztaná vagy lemondaná a játékokat. A vállalkozásokat – több mint 11 ezret – február elején szondázta meg a Tokyo Shoko Research, amelyek 56 százaléka foglalt állást az idei ötkarikás játékok ellen.

©

A szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azonban elkötelezett a rendezés mellett. Nem csupán azért, mert az esemény a pandémia leküzdésében megnyilvánuló globális egység szimbóluma lehet, vagy mert hatalmas ütés lenne az olimpiai mozgalom számára, ha elmaradnának a játékok, hanem a hatalmas gazdasági károk miatt is.

A hivatalos adatok szerint az esemény megrendezésének költsége már így is magasabb, mint a valaha volt legdrágább nyári olimpiáé, a 2012-es londonié. A szervezők azt közölték, hogy az egyéves halasztás és a járvány miatt szükséges felkészülés 0,9 milliárd dollárral dobta meg a büdzsét, amely így 15,4 milliárd dollárosra duzzadt. Ennél azonban minden bizonnyal sokkal-sokkal többet költöttek, kormányzati átvilágítások során ugyanis megállapítást nyert, hogy legalább 25 milliárd dollárt, nagyrészt közpénzt, fordítottak rá. (Amikor Tokió eldöntötte, hogy megpályázza a rendezés jogát, még 7,3 milliárd dollár volt a projekt becsült költsége. Persze hogy valóban mennyibe kerül egy olimpia, azt rendkívül nehéz megállapítani: az összeg nagyban függ attól, hogy milyen beruházásokat számolnak hozzá.)

Az esemény törlése esetén a ráfordítások nagy része ablakon kidobott pénz volna, és akkor még nem esett szó arról a gigantikus bevételkiesésről, amelyet a közvetítési jogok elvesztése jelentene. Ezek adják ugyanis a játékok által termelt bevétel közel 73 százalékát, Tokió esetében 2-3 milliárd dollár körüli összeget. Ehhez jönnek még a szponzoroktól érkező pénzek, amelyek további 20 százalékot jelentenek. Ezekből a NOB – bár ciklusról ciklusra csökkenő mértékben – visszaoszt a rendezőnek. A 2016-os riói olimpia televíziós közvetítési díja például 2900 millió dollár volt, amiből 664 milliót kaptak a szervezők. Mindezek mellett pedig az sem elhanyagolható, hogy a világ több mint két héten át Japánra figyel majd, ami a világjárvány után egyebek mellett a turisztikai bevételek megugrásával kecsegtet.

Alig vannak utasok a tokiói Haneda Nemzetközi Repülőtéren 2021. január 14-én.
©

Ez utóbbi azért is jöhet jól a szigetországnak, mert jelenleg kicsi az esély arra, hogy annyi néző figyelhesse a helyszínen a versenyeket, amennyire eredetileg számítottak. A szervezők korábban úgy nyilatkoztak, hogy „a tavasz folyamán” hoznak döntést az esetleges zárt kapus rendezésről, és hogy nincs olyan forgatókönyv, amit ne vennének számításba. Ez jelentheti például azt is, hogy külföldieket nem fogadnak, csak a japán lakosokat engedik be az eseményekre. A december végi adatok szerint a jeggyel rendelkező helyiek túlnyomó többsége szeretne a helyszínen szurkolni: az otthon értékesített 4,45 millió belépő 18 százalékának igényelték csak vissza az árát.

„Játékszabályok”

Ha a szurkolók részvétele még kérdéses is, a Tokióba készülők egy részének már lehet valami fogalma arról, hogy milyen szabályoknak kell majd megfelelnie a helyszínen. Mivel az olimpia összehasonlíthatatlanul nagyobb esemény, mint bármi, amit a koronavírus-járvány kitörése óta megtartottak, nincs recept, amit másolhatnának a szervezők. Legfeljebb a jó gyakorlatokat tudják adaptálni, például az észak-amerikai profi kosárlabda- vagy jégkorongliga (NBA, NHL) buborékszabályait. A szervezők a NOB-bal közösen az elmúlt hetekben publikáltak több útmutatót, amelyekben összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat. A dokumentumok tartalma még közel sem végleges, áprilisban és a júniusban is frissítik majd őket a pandémia aktuális állása alapján, az már biztosnak tűnik, hogy ezek a játékok nagyon mások lesz, mint a korábbiak.

A tokiói nyári olimpiáig még hátralévő időt számláló óra a japán fővárosban 2021. január 25-én
©

A szabálykönyvekben közös – vonatkozzon a tartalmuk a sportolókra és a stábjukra, a nemzetközi szervezetek vagy a média és a jogtulajdonos televíziós társaságok képviselőire –, hogy azokban kikötik: az érkezőknek már azelőtt meg kell felelniük számos előírásnak, hogy belépnek Japánba. Először is ki kell tölteniük egy adatlapot, amelyen megjelölik, merre terveznek megfordulni és várhatóan kikkel találkoznak majd a az országban tartózkodásuk első 14 napján, valamint telepíteniük kell az okostelefonjukra egy kontaktkutató alkalmazást. Azért pedig, hogy elkerülhetővé váljon a vírus behurcolása, minden külföldről érkezőnek 14 nappal az indulás előtt minimálisra kell csökkentenie a társas érintkezései számát, 72 órával korábban pedig koronavírustesztet kell csináltatnia. Az országba csak az léphet be, aki negatív eredményt tud felmutatni, amely megfelel a helyi egészségügyi hatóságok előírásainak is.

A repülőtéren újabb teszt várhat az érkezőkre, akiknek a továbbiakban tartaniuk kell magukat az előzetesen leadott menetrendjükhöz. Az ott-tartózkodást is szigorúan szabályozzák. Az akkreditáció elvesztése, sőt, a kiutasítás terhe mellett tartózkodni kell a tömegközlekedési eszközök engedély nélküli használatától, az éttermek, bárok, üzletek és a turistákat vonzó látványosságok látogatásától.

Minden egyes küldöttségnek kötelező lesz kijelölnie egy összekötőt, akinek azonnal jelezni kell a koronavírus-fertőzés gyanúját vagy azt, ha pozitív eredményt hoz egy teszt. Ilyenkor azonnal karanténba kell vonulni, és eleget tenni a japán egészségügyi hatóságok előírásainak. A sportolókat és a hivatalos személyeket rendszeres időközönként tesztelik majd, de az egyéb résztvevők is számíthatnak időnként mintavételre, emellett az összes olimpiai helyszínen kötelező lesz a testhőmérséklet-mérés a beléptetésnél. Azt, akinél a hőmérő többet mutat 37,5 Celsius-foknál, nem engedik be.

©

A sportolókra külön szabályok is vonatkoznak. Csak limitált ideig tartózkodhatnak az olimpiai faluban: a szereplésük előtt legfeljebb öt nappal érkezhetnek, annak befejezése után két nappal pedig haza kell utazniuk. Ez nagyban befolyásolja majd a játékok hangulatát, hiszen a versenyzők számára általában éppen a faluban tartózkodás jelenti a semmivel össze nem hasonlítható olimpiai közösségi élményt. Emellett arra is figyelmeztetik őket, hogy kerüljék a „fizikai érintkezés szükségtelen formáit”, az ölelést, a kézfogást vagy a pacsit.

©

A tájékoztató füzetek azt is előrevetítik, hogy milyen lesz a hangulat a versenyeken – függetlenül attól, hogy lesznek-e nézők. Bizonyosnak tűnik, hogy a most nyárinál „csendesebb” olimpiát emberemlékezet óta nem rendeztek, a szervezők ugyanis azt kérik, hogy

a sportolókat senki se kiabálással vagy énekléssel biztassa, hanem például tapssal.

Az újságírónak sem lesz könnyű dolguk, a járványügyi előírások értelmében ugyanis a sajtótribünökön és a munkaállomásokon csak fele annyi embernek jut majd hely, amennyivel a járvány kitörése előtt számoltak. Hogy ez ne okozzon káoszt, foglaláshoz kötik a részvételt minden helyszínen és eseményen. Ez úgy működik majd, mint korábban azokon a versenyeken, amelyek a legtöbb érdeklődőt vonzzák; ilyen számos úszódöntő, a férfi kosárlabda- és futballtorna fináléja és a férfi 100 méteres síkfutás döntője. Az ezekre szóló, limitált számú belépőket a nemzeti olimpiai bizottságokhoz juttatják el, s azok a saját szempontjaik szerint osztják szét őket az újságírók, fotósok között.

Oltani vagy nem oltani?

A fenti előírások mindenkire vonatkoznak, függetlenül attól, hogy beoltották-e őket a koronavírus okozta betegség, a Covid-19 ellen. Az oltást eddig nem tették kötelezővé az olimpiára készülők számára, bár a NOB szorgalmazza, hogy a küldöttségek beoltottan érkezzenek. Ami viszont sokakban erkölcsi dilemmát okoz.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) januárban levélben kérte az idei nyári és a 2022-es téli olimpiára pályázó vagy oda már kijutott sportolók és a felkészülésükben részt vevő szakemberek beoltását. A kérésükre – ahogy Kulcsár Krisztián MOB-elnök a hvg.hu-nak adott interjúban fogalmazott – jóleső gyorsasággal kaptak pozitív választ. Azóta az is kiderült, hogy 868 ember veheti fel az oltást így.

Vannak azonban olyan országok, ahol maguk a sportolók vagy az olimpiai bizottságok mondtak nemet a soron kívüli oltásra, morális okokra hivatkozva. Egyes szakértők velük szemben azzal érvelnek, hogy azok, akik oltatlanul utaznak az olimpiára, a helyi lakosok egészségét veszélyeztetik.

©

Arra pedig nincs esély, hogy a vendéglátóknál meglegyen a nyájimmunitáshoz szükséges arányú átoltottság a játékok kezdetére. Éppen hétfőn jelentette be az oltásokért felelős japán miniszter, Kono Taro, hogy még tovább csúszik a vakcinák tömeges beadásának kezdete, az országban ugyanis egyszerűen nincs elég oltóanyag. A múlt héten épp csak megkezdték az egészségügyi dolgozók beoltását, a 65 év felettiek számára pedig csak áprilisban nyílik meg a lehetőség az oltás felvételére. Őket követik majd a krónikus betegek és a szociális otthonokban dolgozók.

Kono úgy nyilatkozott: fogalma sincs, hány ember kaphatja meg az oltást az olimpia megnyitója előtt.

Magyar remények

Mostanáig 88 (+5 tartalék) kvótája van Magyarországnak az olimpiára, a kvalifikáltak száma azonban már márciusban elérheti a száz, júniusban pedig meghaladhatja a 150 főt – mondta Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója a minap az SzPressnek. Nagyot dobhat a létszámon, ha a női kézilabda-válogatott a március 19-21. között Győrben zajló kvalifikációs tornán kivívja a részvétel jogát (ehhez a kínai, az orosz és a szerb válogatottal megküzdve kell legalább a második helyet megszereznie).

Az már biztos, hogy a legnépesebb küldöttség Tokióban az úszóké lesz: közülük már 25-en biztos résztvevők, a kajak-kenu csapatnak pedig 13 kvótája van. Kiharcolta a részvétel jogát a férfi és női vízilabda, a női asztalitenisz-, valamint a női tőr- és a férfi kardválogatott, s ugyanez még a női kardvívóknak, valamint a férfi párbajtőrözőknek is sikerülhet. Szász Emese, a vívásnem női címvédője az olimpia előtti utolsó világkupa-viadal megnyerésével kerülhet be az utazó csapatba.

©

Biztosan szoríthatunk majd az olimpián magyar kerékpárosnak, sportlövőknek, vitorlázóknak, a magyar teniszezők közül pedig Fucsovics Mártonnak, Balázs Attilának és Babos Tímeának, utóbbi ráadásul a világranglistán elfoglalt helyének és a páros számban kivívott győzelmeinek köszönhetően társat is vihet magával.

Lehet még kvótát szerezni atlétikában, cselgáncsban, karatéban, taekwondóban, súlyemelésben, tollaslabdában, triatlonban és 3x3-as kosárlabdába, és elérhetik még a részvételt újabb magyar tornászok, öttusázók, birkózók és ökölvívók. Hogy mennyit, az majd a következő hónapokra tolt-halasztott kvalifikációs versenyeken, illetve a világranglista-helyezések alapján dől el.

A MOB azzal számol, hogy a magyar küldöttség 13 éremmel tér majd haza Tokióból.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nézzen rá a mobiljára, mától Budapest nagy részén elérhető a Vodafone 5G hálózata

Nézzen rá a mobiljára, mától Budapest nagy részén elérhető a Vodafone 5G hálózata

Novák: Függetlenként folytatják a munkát a Fidesz EP-képviselői

Novák: Függetlenként folytatják a munkát a Fidesz EP-képviselői

A betegellátás zajlik, de vannak problémák az orvoshiány miatt

A betegellátás zajlik, de vannak problémák az orvoshiány miatt