Az papírforma volt, hogy a Ferencváros az Európa Liga G csoportjának első meccsén a Bayer Leverkusen ellen kikapott, a második meccsen sem esélyesként lépett pályára, de valamivel kisebb csodára van szükségük a sikerhez, mint két hete. Az ellenfél a Real Betis, amely az előző körben 4-3-ra legyőzte a Celticet.

A Ferencváros döntetlenre hozta a Lipcse ellen vívott különmeccset arról, melyikük kezdőjében szerepel több magyar, ugyanúgy három magyar került be a kezdőbe, mint a német csapat BL-meccsén. A kezdőcsapatok a következőképp néztek ki:

Ferencváros: Dibusz – Wingo, Botka, Blazic, S. Mmaee, Civic – Vécsei, Laidouni, Zachariassen – Uzuni, R. Mmaee

Real Betis: Silva – Montoya, Pezzela, Bartra, Á. Moreno – Guardado, Akouokou – Rodri, Joaquín, Fekir – Borja Iglesias

A Ferencváros kezdte a mérkőzést. Az első percek tapogatózó játékot hoztak, meglehetősen sok hibával mindkét részről, némi hazai fölénnyel. A Ferencváros a széleken aktívabb leginkább. A Betis letámadással próbált labdát szerezni, egyelőre nem sikerült zavarba hoznia a Fradit. Nem volt túl acélos a tempó a meccs kezdetén, az első 11 perc után mindössze két ferencvárosi szögletet jegyezhettünk fel és egy lecsúszott Uzuni-lövést.

A Betis tartotta a labdát, de sokáig inkább csak óvatosan adogatott a középpályán, 17. percben azonban megszerezte a vezetést a vendégcsapat. Rodri beadását Civic csak nézte, nem rúgta el a labdát, Fekir három ferencvárosi védő között kapta meg a passzt és teljesen háborítatlanul lőhetett kapura, Dibusz ezzel nem tudott mit kezdeni, 0-1.

Közhelyesen hangzik, de a gól hatására tényleg jobb lett a meccs: a Betis nem akart ráülni az eredményre, tovább támadott, a Ferencvárosnak pedig nyilván nem volt más választási lehetősége, mint megpróbálni egy fokozattal feljebb kapcsolni. Sokkal többet volt a labda a gól utáni tíz percben a Betisnél, de a Ferencváros sem a megszeppent kiscsapat képét mutatta sem a védekezésben, sem akkor, amikor nagy ritkán labdához jutottak.

Az FTC első kaput eltaláló lövésére a 31. percig kellett várni, Silvának nem volt nehéz dolga a hazai szöglet után S. Mmaee fejeséért lehajolni. Annál nagyobb lehetőség lett volna, amit Zacchariassen kihagyott, nagyjából hat méterre, szemben a kapuval nem sikerült a kaput sem eltalálnia, más kérdés, hogy lesen volt már. Alig egy perccel később Dibusznak kellett hatalmasat védenie egy szöglet után.

A Ferencváros a 43. percben járt először igazán közel a gólhoz: Civic egy szép beadása után R. Mmaee három méterről alig fejelt a kapu mellé.

Egy perccel később pedig kiegyenlítettek: Rodri utolsó emberként teljesen megmagyarázhatatlan buta hibával labdát vesztett, Uzuni köszönte a lehetőséget, és ahogy egyedül állt szemben a kapussal, nem hibázott, 1-1. Ez maradt az állás a félidőre. Egészen odáig a spanyol csapat nagyon stabilan tartotta a labdát, de egy ennyire amatőr hiba ennél sokkal alacsonyabb szinteken sem fért volna bele.

Idegesen kezdték a csapatok a második félidőt. A ferencvárosiak érezték, hogy van értelme megpróbálniuk belenyúlni a Betis hátsó passzaiba, ahogy azt a gól előtt is tették, és egyébként is látványosan többet volt a labda a hazai csapatnál, mint az első félidőben bármikor. Gigantikus helyzetek így sem voltak a félidő első tizenegynéhány percében, de mindkét csapat játékában benne volt a veszély.

Dibusznak először a 61. percben kellett védenie ebben a félidőben, de Guardado helyzeténél nem volt nehéz dolga. Úgy értünk el a második félidő feléhez, hogy a Ferencváros kimondottan nagy tempót diktált, de vagy teljesen kidolgozni nem tudta a támadását, vagy pontatlan volt, a Betis pedig jócskán vesztett az első félidőben mutatott lendületéből.

A 75. percben viszont újra megszerezte a vezetést a Betis. Fekir szöglete után a labda Wingo karjára pattant, onnan vágódott a kapuba, 1-2. Peches öngól volt, Dibusz nem tudott mit tenni.

A gól utáni perceket jobban megnyomta a vendégcsapat. A Ferencvárosnak kockáztatnia kellett, ráadásul jó öt percbe beletelt, amíg magukra találtak, de a játék képe alapján még ekkor sem volt esélytelen a döntetlen.

A 84. percben jártunk, amikor Uzuni egy szögletét R. Mmaee fejelte kapu fölé. A Betis elkezdte húzni az időt ekkor már. Volt hova: 5 perc hosszabbítást mutatott be a negyedik játékvezető.

A 93. percben egy hazai szögletnél már Dibusz is előrement, S. Mmaee fejében maradt az egyenlítés, a fejes alig ment a kapu fölé.

Az FTC kockáztatott, és ez megbosszulta magát: a 95. percben egy ferencvárosi fejről csúszott a labda Tello elé, aki három védő kíséretében ment el a tizenhatosig, és ellőtte Dibusz mellett a labdát. 1-3-ra alakult az állás, és mivel a középkezdés után azonnal lefújra a bíró a meccset, maradt is ez a végeredmény.

Azért bosszankodhatnak a ferencvárosi szurkolók, mert ezen a meccsen ugyan a realitás volt a csapatuk veresége, de nem játszottak alárendelt szerepet, nem a mezőnybeli játéka volt sokkal jobb a Betisnek, hanem a ferencvárosi játékosok vétettek két olyan hibát - az első és a harmadik kapott gólnál -, amelyek egy sokkal gyengébb csapat ellen sem lettek volna megbocsájthatóak.

A csoport másik meccsén a Leverkusen a Celtic vendégeként a 25. percben szerezte meg a vezetést, a 36. percben pedig már kétgólos volt az előnye. Az 58. percben egy tizenegyessel lett 0-3, másodpercekkel a lefújás előtt pedig kialakult a 0-4-es végeredmény.

Így a csoport állása két meccs után:
1. Leverkusen 6 pont (6-1)
2. Betis 6 pont (7-4)
3. Ferencváros 0 pont (2-5)
4. Celtic 0 pont (3-8)
Pontazonosságnál az egymás elleni eredmény fog dönteni, de mivel a 6, valamint a 0 pontosak nem játszottak még egymással, most még a gólkülönbség rangsorol. A csoportkör végén az első helyezett automatikusan továbbjut a legjobb 16 közé, a második helyen végző csapat a BL valamelyik csoportharmadikjával játszik a 16-ba jutásért, a harmadik helyezett az Európai Konferencia Ligában folytathatja.