Tetszett a cikk?

Teljesen át kellene variálni a profi sport lebonyolítási rendszerét vagy hajnalra tenni a versenyeket, mert az extrém hőség életveszélyes és sportértéke sincs annak, ha a melegben támolygó versenyzők túlélőmeccsét kell nézni – figyelmeztetnek egyre többen, már a sportolók közül is. A szponzorok nem örülnének ennek, de még mindig jobb, mint bármi más megoldás: ha minden marad a mostani állapotában, akkor 2050 körül már csak Skandináviában vagy Dél-Amerikában rendezhetnének olimpiát.

Mentőautóban fejezte be a Vuelta a Espana hetedik szakaszát Thymen Arensman. A holland kerékpárost – aki az elmúlt három év mindegyikében 6. lett egy-egy nagy háromhetes versenyen, szóval nem tapasztalatlan elsőéves – teljesen kikészítette az, hogy már egy hete az árnyékban is 37-40, egyszer 43 fokos hőségben kellett tekernie. Egy közepesen nehéz emelkedőn leszakadt a mezőnytől, majd legalább annyiban szerencséje volt, hogy saját biciklijén gurult be a célba és ment el egy mentőig. Ahol aztán megállapították: hőgutát kapott. Még mindig könnyebben megúszta, mint a 2022-es Tour de France-on Alexis Vuillermoz, akit műteni is kellett, mert a hőguta mellett a bőre is elfertőződött a napsütéstől.

És nem lehet mindenre azt mondani, hogy „ezért kapja a pénzét, bírja ki”. Teniszben például a 2023-as US Openen Danyiil Medvegyev az árnyékban 35, napon 45-55 fokos hőségben akkor borult ki, amikor már olyan rosszul volt, hogy nem látta mindig rendesen, hol van a labda. A tiltakozás egy különleges formáját választotta: ha már úgyis kamerák vették körül, arról kezdett magyarázni az egyikbe, hogy valamelyik játékos meg fog halni élő adásban, ha ezt így folytatják.

Az, hogy profi sportolóknak néha extrém időjárási körülmények között kell dolgozniuk, nem újdonság. Az viszont, hogy lassan a durva forróság válik nyáron az alapértelmezett állapottá, már egyre inkább kezd túl lenni a határok feszegetésének vállalható szintjén. És egyre többször vetik fel: bármilyen jó megoldásokig is lehet eljutni az önsanyargatásban az egyre fejlettebb hőakklimatizációs edzéstechnikákkal, a sok frissítéssel és a jégakkus ruhákkal, valami más megoldásra is szükség van. Például a versenynaptárat átalakítani.

A gond ott (is) van, hogy a legtöbb sportágban nagyjából napra pontosan be van táblázva a versenynaptár évekre előre. És nem is az a baj ezzel, hogy már most lehet tudni, hogy a brisbane-i olimpia 2032. július 23-tól augusztus 8-ig fog tartani, vagy hogy van golfverseny, amelynek már a 2051-es helyszínére is leszerződtek. Egy-egy verseny időpontja vagy helye nyugodtan lehet kőbe vésve – a probléma azzal van, hogy a legtöbb sportágban fixen megvan nagyjából a teljes év programja, hogyan követik egymást a versenyek, ehhez tartják magukat a szervezők, a rendező városok, a sportolók és az edzők is, ha ezek közül egynek is arrébb teszik az időpontját, az dominóként viszi magával az összes többit is.

Persze van az a pénz, amiért ezt is meg lehet csinálni. Amikor 2022-ben Katarban volt a foci-vb, az összes nagy bajnokságot leállították egy hónapra és mindent átszerveztek, csak hogy november végétől majdnem karácsonyig lehessen játszani. Ott meg tudták oldani azt, hogy a stadionokban a pályákra hűvösebb levegőt fújjanak be, de a nyári időpontról még így sem lehetett szó. De persze ez egy foci-vb, azt nem várhatjuk el, hogy egy teljes szezon minden versenyén az ilyen technikákat vessék be. Ahogy az sem reális ötlet, hogy csak olyan országokban lehessen sporteseményeket tartani, amelyeknek van pénze ilyen megoldásokra. Vagy olyanokra, mint a 2022-es téli olimpián, amikor a kínaiak műhóval szervezték meg az egészet. Részmegoldások vannak, például Madridban a Bernabeu stadiont úgy árnyékolták le, hogy bent nagyjából öt fokkal hűvösebb van, mint kint – télen pedig melegebb lesz! –, de az azért sovány vigasz, ha 40 fok helyett csak 35-ben kell focizni.

Szabadstílusú sífutás a 2022-es téli olimpián
AFP / Xinhua / Hu Huhu

Márpedig hamarosan az olimpia időpontját is kénytelenek lesznek arrébb tolni, ha így haladunk. A CNN készített egy becslést, amely szerint, ha a 2050-es évtizedre bejönnek az átlagos klímajóslatok, akkor a mostani, július-augusztusi időpontban csak London, Skandinávia nagyvárosai, valamint az ilyenkor telelő Ausztrália és Dél-Amerika lesz alkalmas arra, hogy olimpiát rendezzen emberélet veszélyeztetése nélkül. Mindenhol máshol majd sportolnak október-novemberben.

A kerékpárosok, akik szinte minden más sportolónál jobban ki vannak téve a veszélynek – hiszen egymást követő napokon is 5-6 órákat töltenek a nyeregben, ráadásul nem teremsport az övék –, egyelőre még pont azon a határon belül vannak, hogy bírják. Adam Hansen, a profi bringások érdekképviseletét ellátó CPA elnöke azt nyilatkozta: a mezőnyben egyelőre elviselik az időjárást, de ehhez az is kell, hogy 15-20 percenként adjanak mindenkinek jeget (közben a nézők is slagokkal locsolják a versenyzőket), szóval a mostani versenyeket nem kell lerövidíteni vagy halasztani, de a későbbi versenynaptárak tervezésénél le kell ülni tárgyalni változtatásokról.

A leglogikusabbnak az tűnik, hogy ha a naptárat nem akarják bolygatni, akkor hozzák előre napon belül a versenyeket, akár úgy, hogy napkelte környékén rajtoljanak el. A szponzorok ennek sem örülnének, hiszen akkor a mostani jó műsoridőn kívül lennének a versenyek, de a másik lehetőségnél, a rövidítésnél még így is jobb. A havazás, köd, vagy túl veszélyes eső miatt szoktak lecsípni az útvonalból menet közben, a 2019-es Tour de France-on pedig az egyik legfontosabb szakaszt állították le a vége előtt sárlavina miatt – ezt még jobban gyűlölik a szponzorok, mert ez nem előre tervezhető.

Hasonló korai rajttal próbálkoztak a 2019-es atlétika-világbajnokságon. Ott Dohában a maratont tették át éjszakára (a kerékpárral ellentétben végig városi verseny volt, megtarthatták éjjel), az éjféli rajt azt jelentette, hogy a mezőny éjjel 2 és 3 óra között ért célba. Tokióban az olimpián pedig a helyszínen változtattak: a maratont Tokió helyett az általában hűvösebb Szapporóba vitték el, majdnem kilencszáz kilométerrel északabbra (aztán pechjükre pont ugyanolyan idő volt ott, mint a fővárosban, de ezt nem lehetett előre tudni), a férfiak reggel 7-kor, a nők 6-kor rajtoltak el.

Úgy tűnik, hogy a hasonló variálást elfogadják a szervezők más országokban is, más nem is kell, csak rengeteg pénz az amerikai tévétől. Az NBC annyira fontos szponzora az olimpiáknak, hogy az ő kérésükre a 2016-os játékokon az úszókat éjfél körül küldték be a vízbe a döntőikre, csak hogy az amerikai esti főműsoridőben legyenek a versenyek.

És ha már Tokió szóba került: ott volt olyan gyalogló, akinek a teste 42 fokos volt, amikor összeesett, végül fél óra jeges fürdővel tudták lehűteni. Teniszben ketten adták fel a versenyt a forróságban kimerülés miatt, közülük Paula Badosa a negyeddöntőjét nem tudta befejezni, kerekesszékben vitték ki a déli hőségben.

Nem csoda, hogy az idei olimpia elé időzítve tucatnyi sportoló nyílt levelet tett közzé: egyre kevésbé tartható a helyzet. Egy dolog a közvetlen életveszély, de ha ezt el is hárítják, akkor is hónapokkal veti vissza az edzésmunkát egy hőguta. És egyébként is, annak már nincs sportértéke, ha egy verseny csakis arról szól, ki bírja legtovább a meleget. Ezek az emberek ahhoz szoktak hozzá, hogy minél tovább tolják ki a teljesítőképességük határait, de hirtelen jövő extrém helyzetben ez néha veszélyes, teljesen értelmetlen szintekig megy el – magyarázták. Ami nem hősies, hanem inkább ijesztő és egy idő után a szponzorok szempontjából is visszaüt.

A belga Dieter Kersten orvosi ellátásban részesül a férfi maratoni futás döntője után a 2020-as tokiói olimpián
AFP / Giuseppe Cacace

A már emlegetett Arensman esetében is úgy döntöttek valamiért, hogy egy hőguta után még engedik visszaülni a biciklire. Semmi értelme nem volt, a következő három szakaszon 15, 38, illetve 20 perc hátrányt szedett össze, a csapata munkájához sokat nem tudott hozzátenni, majd hogy tényleg minden összejöjjön, amikor ezek után jöhetett végre egy pihenőnap, elkapta a Covidot, és akkor már tényleg kiszállt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!