Szombat délelőtt tíz órakor, a közgyűlés kezdetének meghirdetett időpontjában még harminc-negyven ember ácsorgott a Magyar Sport Háza aulájában arra várva, hogy bejusson a helyszínül kijelölt tárgyalóba. A tagszervezetek egyesével zajló regisztrációja és a mandátumvizsgálat olyannyira elhúzódott, hogy az újraválasztásra pályázó, a szövetséget négy éve irányító elnök és MTK-szakosztályvezető Márton Zsolt Krisztián (aki csak névrokona a sportágban olimpiai, illetve világbajnoki címet nyert Márton Vivianának és Márton Luanának) csak bő negyven perces csúszással tudta megnyitni az eseményt.

A terem zsúfolásig megtelt, de a jelentős érdeklődést nemcsak a két, a madridi Hankuk International sportegyesületnél készülő lány világra szóló eredményei alapozták meg, hanem az is, hogy klubjuk, az Újpest is elnökjelöltet állított az ottani szakosztályvezető, Breznai Ágnes személyében.

Breznai a múlt héten a Telexnek nyilatkozott arról, miért érezte úgy hogy váltásra van szükség a Magyar Taekwondo-szövetség (MTSZ) élén. „Az eredmények nagyszerűek és tökéletesen elfedik, hogy a magyarországi taekwondóban az ég egy adta világon bármilyen fejlődés is lenne” – jelentette ki. Szerinte a „sportág eredményességének fundamentumai hiányoznak”. Az interjúban megfogalmazott állításaira akkor a szövetség egy rövid közleménnyel reagált, amely szerint azok valótlanok, és „jelentős mértékben torzítják a valóságot, és súlyosan sértik a szövetség és a taekwondo sportág jó hírnevét, valamint a sportágban dolgozó szakemberek személyének megítélését”. Emiatt jogi lépéseket helyeztek kilátásba.

Ilyen előzmények után kezdődött meg az esemény, amelyen elsőként Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke szólalt fel. Arról beszélt, hogy szervezete és a MTSZ az előző olimpiai ciklusban minden korábbinál szorosabbra fonta a kapcsolatot, és jelezte: Márton Zsolt Krisztián elnök és a szövetség továbbra is számíthat a támogatásukra és együttműködésükre.

Utána Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének (SOSZ), egyben az MTK-nak az elnöke mondott beszédet, amelyet a jelenlévő „hölgyek, lányok, asszonyok köszöntésével kezdett nőnap alkalmából. 

Az év minden napján megnyilvánuló, hölgyekkel, nőkkel szemben megnyilvánuló, őket érintő tisztelet jele, hogy van nőnap, úgyhogy tiszta szívből köszöntök mindenkit. Nem azokat, akik nőnek érzik magukat, hanem a nőket.”

Azután a SOSZ által kiírt, 700 millió forint keretösszegű pályázatokat is említette, amelyekre – természetesen – a taekwondo-egyesületek jelentkezését is várják.

A szövetség munkatársai ezt követően tulipánt osztottak a jelenlévő nőknek, majd elhangzott, hogy a szavazásra jogosult 76 mandátum közül 74-nek jelen van a képviselője az eseményen, vagyis a közgyűlés határozatképes, az egyszerű többséggel meghozandó döntésekhez pedig 38 voks szükséges.

Eddig a pontig – nagyjából 14 percen át – civilizált módon zajlott az esemény, ám amikor a szövetség főtitkára azzal az ügyrendi javaslattal élt, hogy tegyék zárttá az ülést, elszabadultak az indulatok. A voksolás pillanatában azonnal világossá vált, mekkora a jelenlegi elnök támogatottsága, és mekkora a kihívóké: a javaslatot nagy többséggel, 12 ellenszavazattal elfogadták. Ez azt jelentette, hogy a küldötteken, a meghívott vendégeken és a közgyűlés lebonyolításához szükséges személyzeten kívül mindenki mást felszólítottak arra, hogy hagyja el a helyiséget. 

A döntést az ellene szavazók és a velük érkezők részéről hangos ellenkezés fogadta, egymást kiabálták túl a résztvevők. Breznai Ágnes támogatói azzal érveltek, hogy a szövetség alapszabálya értelmében a közgyűlésnek nyilvánosnak kell lennie, míg a vezetés és annak támogatói úgy vélték, hogy ezt a tagság szavazással megváltoztathatja. 

Miután a távozásra ítélteknek nem akaródzott kifelé indulniuk, Márton Zsolt Krisztián a biztonsági szolgálat két tagját kérte meg, hogy távolítsa el őket, végül azonban a sajtó jelenlévő két képviselőjén kívül csak Breznai egyik szimpatizánsa távozott. 

A bekiabálásoktól hangos („a taekwondo dél-koreai sportág, nem észak-koreai”), személyeskedő megjegyzésektől sem mentes vita hosszasan zajlott. Ezt a kizártak előbb a zárt ajtó mögül, aztán az épület kertjéből, a terem ablakán keresztül követték. Ez idő alatt az ellenzék az elnök szemére vetette többek között, hogy nem tudni, hány szavazat fölött rendelkezik, és hogy nem hagyja felszólalni a képviselőiket. Az elnök pedig azért kritizálta őket, mert a hangoskodásukkal megzavarják az ülés rendjét. 

Ezt követően szünetet rendeltek el, amely után nagyrészt már nyugodtabb hangulatban zajlott az esemény. A személyi döntések meghozatalát követően a tagság úgy döntött, hogy legyen mégis nyílt az ülés – de nem a sajtó számára. Így aztán arról, hogy a következő órákban miről volt szó a teremben, milyen döntéseket hoztak, csak a szünetekben kiszállingózóktól lehetett tájékozódni.

Így derült ki az is, hogy a küldöttek újraválasztották Márton Zsolt Krisztiánt, akinek végül nem volt ellenfele. Breznai Ágnes ugyanis nem kapott elég szavazatot ahhoz, hogy felkerüljön a szavazólapra: a szükséges 38 helyett csak 24-et adtak le rá. 

Azt csak a szövetség később kiadott közleményéből tudtuk meg, hogy

Márton 57 igennel, 14 érvénytelen szavazat mellett (71 küldött vette fel a szavazati lapot) választották elnöknek. 

A továbbiakban egyebek mellett a szakmai beszámolók elfogadásáról és az alapszabály módosításáról is döntöttek volna, ám ez utóbbi végül nem történt meg. Úgy tudjuk, azért, mert felvetődött annak a gyanúja, hogy a főtitkárnál kötött ki több, az ülésről a nap folyamán távozott tag/küldött szavazólapja. Breznaiék betekintést kértek a mandátumokat összesítő dokumentumokba, ám erre nem kaptak lehetőséget. Végül az a döntés született, hogy a most elmaradt kérdésekben a következő közgyűlésen határoznak majd. 

„A demokráciának még a látszatát sem kívánják fenntartani, kicsit méltatlan ez a helyzet” – foglalta össze véleményét az ülésről lapunknak Breznai Ágnes. Márton Zsolt Krisztián kihívója arról beszélt, nem most fogalmazódott meg benne a sportág megújításának szükségessége. „Nem arról van szó, hogy tele lett a mézes bödön, és megjelennek az erre jelentkezők. Aki ismer, tudja, hogy mindig is a sportág reformját képviseltem, nagyon sok minden elmaradt az elmúlt 25-30 évben, ami a sportágunkat hátrányban tartotta olyan sportokkal szemben, amelyeknek ugyanaz a merítési köre, mint nekünk.” Példaként a karatét említette, amely ugyan nem olimpiai sportág, mégis 500 egyesület képviseli Magyarországon, míg taekwondo-klubokból csak nagyjából negyven van, azok közül pedig csak öt-tíz versenyeztet. Annak ellenére is, hogy a karate nem állandó olimpiai sportág, míg a taekwondo 2000 óta az. 

„Szerintem a magyar taekwondóban sokkal több van, képesek vagyunk kinevelni világ- és olimpiai bajnokokat rendszerszintű munkával, ami az elmúlt négy évben egyáltalán nem volt a szövetségnél” – mondta, majd felrótta a szervezet vezetésének, hogy nincsenek kidolgozott válogatási elvek, nem világos, hogy kikre és mi alapján költik a közpénzt. Az Újpest szakosztályvezetője ezt arra alapozza, hogy amikor hivatalosan kikérték a szövetségtől a korosztályos és a felnőtt válogatott programját, illetve a kiemelt versenyekre utazás kritériumrendszerét, azt kapták válaszként, hogy nincs ilyen adat. Azt is kritikaként fogalmazták meg, hogy nincsen szövetségi kapitány, és olyan kinevezett felelősről sem tudnak, aki a szakmai munkát koordinálja. 

Breznai Ágnes szerint a szövetség nem szervez elég versenyt sem: évente mindössze két eseményt hoz tető alá. Ennél ők mindenképpen többet szeretnének. Arra a felvetésre, hogy ennek nem lehet-e az oka a szövetség – az olimpiai sikerek előtti – forrásainak szűkössége, azt felelte: ez nem pénzügyi kérdés. Elmondása szerint ők is rendeztek úgy nemzetközi eseményeket – hogy országon belül több szintű versenyzési lehetőséget teremtsenek a sportolóknak –, hogy ahhoz anyagi támogatást nem nyújtott a szövetség, csak az elektronikus védőfelszerelést adott használatra.

A szakosztályvezető kitért arra is, hogy nem engedték betekinteni azokba a dokumentumokba, amelyekből kiderülhetett volna a szavazásra jogosult egyesületek taglétszáma, amely meghatározza, hogy egy, kettő vagy három vokssal rendelkeznek a közgyűlésben. 

Ezek után – mondta – nem volt számára meglepetés, hogy nem került fel a neve az elnökjelölti szavazólapra, de kijelentette, hogy továbbra is a szövetség jogszerűségének biztosításáért és a magyar taekwondo megújításáért fognak dolgozni.

A 16 óra után véget ért közgyűlést követően Márton Zsolt Krisztiánt is megkérdeztük arról, hogyan látja a történteket, s reagált a kihívója által felvetett kritikákra is. A vele készült interjúnkat hamarosan olvashatja.