A gombatermesztésben jelentős károkat okozó zöldpenész-tünetegyüttes kialakulásáért a Trichoderma nemzetségbe tartozó fonalasgombák tehetők felelőssé.

Wikipedia

Az elmúlt években a hazai gombatermesztők a zöldpenészes megbetegedés megjelenését és terjedését észlelték csiperkén és laskagombán, ami agresszív Trichoderma-törzsek hazai megjelenésére utal. A zöldpenész verseng a termesztett gombákkal és eldeformálja azok termőtesteit, súlyosan károsítva ezzel az étkezési célokra termesztett gombaállományt.

Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának mikrobiológiai tanszékén Kredics László egyetemi adjunktus munkatársaival magyarországi, valamint egyéb európai országokból és Iránból származó csiperke-, shiitake- és laskagombaminták vizsgálata révén próbálta meg azonosítani az agresszív Trichoderma-fajokat és a fertőzés lehetséges forrásait.

A szegedi kutatók 237 Trichoderma-törzset izoláltak a vizsgált mintákból, és sikerült azonosítaniuk a termesztett gombákat megtámadó fajokat. A csoport igazolta, hogy a laskagomba zöldpenészes fertőzésének terjesztésében szerepet játszhatnak a termesztőtelepeken jelenlevő rovarok, és azonosították a fertőzés egy lehetséges forrását is, az egyik faj ugyanis előfordul a vadon termő laskagomba természetes környezetében.

A szegedi biológuscsoport behatóan tanulmányozta, hogy az agresszív Trichoderma-törzsek növekedését hogyan befolyásolja a környezeti körülmények – a hőmérséklet, a kémhatása, a nedvességtartalom - változása, és hogy vannak-e olyan viszonyok, melyek a penészgombák számára nem, de az étkezési célból termesztett gombák számára megfelelőek.

Az eredmények alapján a zöldpenészt okozó Trichoderma-fajok rendkívül szívósak, gyakorlatilag bármilyen, a termesztett gombáknak kedvező hőmérsékleti és pH-értéken képesek a növekedésre.  Az elvégzett kísérletek alapján ugyanakkor bizonyos gombatermesztésből izolált baktériumok ígéretes lehetőségnek tűnnek a zöldpenésszel szembeni biológiai védekezés céljaira.

Bár egyes a Trichoderma nemzetséghez tartozó fajok rendkívül kártékonyak - sőt, ritkán ugyan, de legyengült emberi szervezetbe kerülve akár súlyos betegségeket vagy halált is okozhatnak -,  néhány másik faj növényvédelmi célokra - növénykórokozó gombák vagy fonálférgek elleni hatékony, környezetkímélő biológiai védekezésre – alkalmazható. A szegedi kutatók ezek lehetőségeit is vizsgálják.