A szélfarmok szeszélyesek, a külföldi energia politikailag instabil térségek- ből érkezik. © sxc.hu

A nemrég a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett professzor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar gazdasági-politikai életet jelenleg leginkább az energiafüggőség fenyegeti. Az ország nemcsak azért van kiszolgáltatott helyzetben, mert a szükséges energiájának 60 százalékát külföldről szerzi be, hanem mert annak nagy része politikailag bizonytalan térségekből származik.
          
Dennis L. Meadows hangoztatta, hogy az alternatív energiaforrások ma ismert formái csak kis mértékben jelentenek Magyarország számára lehetőséget az energetikai kitettség enyhítésére. A világszinten legjelentősebb megújuló energiaforrásként számon tartott vízenergiának az ország sík jellege miatt nincs jelentős potenciálja, ráadásul a politikai támogatása is hiányzik.
          
Véleménye szerint a szélenergiában rejlenének lehetőségek, ám a szükséges hálózatfejlesztés és a szükséges háttérkapacitás kiépítése ugyancsak energiát igényel. A professzor rámutatott, hogy a villamosenergia-rendszer csak egy minimális szintig visel el olyan szeszélyesen termelő erőműveket, mint amilyenek az időjárásfüggő szélkerekek.
           
Dennis L. Meadows a biomassza alapú zöldenergia-források közül a bioüzemanyagokban egyáltalán nem, a bioültetvényekben pedig csak részben lát megoldást.
           
Úgy vélekedett, hogy a bioetanol és a biodízel nemcsak energiamérlege miatt, hanem etikai szempontból sem támogatható. A bioüzemanyagok előállítása ugyanis leggyakrabban több energiát emészt fel, mint amennyit maga az üzemanyag tartalmaz. A zöldbenzin és biogázolaj etikailag pedig azért vitatott, mert alapanyagukból élelmiszert is elő lehetne állítani - érvelt az egyetemi tanár.
           
Az ültetvényeken megtermelt faanyag, esetleg az erdőkben összeszedhető erdei fahulladék korlátozott mértékig jó energiaforrás, ám a felhasználás terjedésével dráguló fa miatt természetvédelmi kockázatai lehetnek. Dennis L. Meadows példaként említette a biomassza tüzelésű erőművek megjelenése óta Magyarországon is terjedő illegális fakivágásokat, falopásokat.
           
Dennis L. Meadows a nukleáris energiáról szólva több érvet is említett, ami miatt nem érdemes erre alapozni a jövő energiaellátását. A sugárzó hulladékok elhelyezési gondjai és a biztonságra vonatkozó általános környezetvédő kritikák mellett a professzor újra a gyenge energiamérleg mutatót (EROI) emelte ki.
           
Nemzetközi tanulmányokra hivatkozva közölte, hogy az atomerőművek megépítésével és működtetésével járó energiaráfordítás alig 10 százalékkal alacsonyabb csak annál, mint amennyi energiát a nukleáris erőművek élettartamuk alatt termelnek. Az utólagos hulladékkezeléssel, illetve annak hosszú évtizedekig tartó őrzésével kalkulálva még gyengébb az EROI-mutató. 

         
A nemrég a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett professzor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar gazdasági-politikai életet jelenleg leginkább az energiafüggőség fenyegeti. Az ország nemcsak azért van kiszolgáltatott helyzetben, mert a szükséges energiájának 60 százalékát külföldről szerzi be, hanem mert annak nagy része politikailag bizonytalan térségekből származik.
          
Dennis L. Meadows hangoztatta, hogy az alternatív energiaforrások ma ismert formái csak kis mértékben jelentenek Magyarország számára lehetőséget az energetikai kitettség enyhítésére. A világszinten legjelentősebb megújuló energiaforrásként számon tartott vízenergiának az ország sík jellege miatt nincs jelentős potenciálja, ráadásul a politikai támogatása is hiányzik.
          
Véleménye szerint a szélenergiában rejlenének lehetőségek, ám a szükséges hálózatfejlesztés és a szükséges háttérkapacitás kiépítése ugyancsak energiát igényel. A professzor rámutatott, hogy a villamosenergia-rendszer csak egy minimális szintig visel el olyan szeszélyesen termelő erőműveket, mint amilyenek az időjárásfüggő szélkerekek.
           
Dennis L. Meadows a biomassza alapú zöldenergia-források közül a bioüzemanyagokban egyáltalán nem, a bioültetvényekben pedig csak részben lát megoldást.
           
Úgy vélekedett, hogy a bioetanol és a biodízel nemcsak energiamérlege miatt, hanem etikai szempontból sem támogatható. A bioüzemanyagok előállítása ugyanis leggyakrabban több energiát emészt fel, mint amennyit maga az üzemanyag tartalmaz. A zöldbenzin és biogázolaj etikailag pedig azért vitatott, mert alapanyagukból élelmiszert is elő lehetne állítani - érvelt az egyetemi tanár.
           
Az ültetvényeken megtermelt faanyag, esetleg az erdőkben összeszedhető erdei fahulladék korlátozott mértékig jó energiaforrás, ám a felhasználás terjedésével dráguló fa miatt természetvédelmi kockázatai lehetnek. Dennis L. Meadows példaként említette a biomassza tüzelésű erőművek megjelenése óta Magyarországon is terjedő illegális fakivágásokat, falopásokat.
           
Dennis L. Meadows a nukleáris energiáról szólva több érvet is említett, ami miatt nem érdemes erre alapozni a jövő energiaellátását. A sugárzó hulladékok elhelyezési gondjai és a biztonságra vonatkozó általános környezetvédő kritikák mellett a professzor újra a gyenge energiamérleg mutatót (EROI) emelte ki.
           
Nemzetközi tanulmányokra hivatkozva közölte, hogy az atomerőművek megépítésével és működtetésével járó energiaráfordítás alig 10 százalékkal alacsonyabb csak annál, mint amennyi energiát a nukleáris erőművek élettartamuk alatt termelnek. Az utólagos hulladékkezeléssel, illetve annak hosszú évtizedekig tartó őrzésével kalkulálva még gyengébb az EROI-mutató.
           
Ezen kívül az atomenergia "csak" áram termelésére alkalmas, márpedig nem a villamosenergia-termelés fokozása a legsürgetőbb energetikai feladat - mutatott rá a professzor. A közlekedésben felhasználható energia, azaz a kőolaj és földgáz kiváltása tűnik a legnehezebb feladatnak, erre az atomenergia nem kínál megoldást.
           
Dennis L. Meadows kiemelte, hogy Magyarországnak első lépésben az energiahatékonyságán kell javítania. Jelentős lehetőségek rejlenek a fogyasztói oldalon a háztartásoknál, a közlekedésben, és az iparban, valamint termelői oldalon is. Az erőművek, illetve a disztribúciós rendszerek rendkívül rossz összhatásfokkal működnek.
           
A professzor fontosnak tartja azt is, hogy Magyarországon területfejlesztési eszközöket is vessenek be az energiafüggőség enyhítésére. Ilyen eszköz lehet az élőhely és a munkahelyek közti távolságok lerövidítése a közlekedésre fordított energiaigény csökkentésére, vagy kevésbé zsúfolt települések létrehozása.
           
Az utóbbi kapcsán Dennis L. Meadows elmondta, hogy a laza településszerkezet ad lehetőséget például olyan energiaforrások érdemi alkalmazására, amelyeknek nagy a helyigénye rendelkeznek. Példaként a napenergiát és a geotermikus energiát, azaz a földhőt említette. Ezek ma még nem jelentenek kiutat Magyarországnak az "energiacsapdából", de a sikerrel kecsegtető kutatások optimizmusra adnak okot, azok előbb-utóbb mindennapi gyakorlattá válhatnak.
           
Dennis L. Meadows, jelenleg a New Hampshire-i egyetem politika- és társadalomtudományi intézetének igazgatója. A tudós a Római Klub alapító tagjaként vált ismertté, miután társszerzőként 1972-ben megjelentette "A növekedés határai" című könyvet, amelyben elsőként jelent meg a fenntartható fejlődés koncepciója. A 80-as években két évig Magyarországon élő professzor nevéhez fűződik  a Balaton Csoport néven ma is működő nemzetközi környezetgazdálkodási tudományos társaság megalapítása is.

Ezen kívül az atomenergia "csak" áram termelésére alkalmas, márpedig nem a villamosenergia-termelés fokozása a legsürgetőbb energetikai feladat - mutatott rá a professzor. A közlekedésben felhasználható energia, azaz a kőolaj és földgáz kiváltása tűnik a legnehezebb feladatnak, erre az atomenergia nem kínál megoldást.
           
Dennis L. Meadows kiemelte, hogy Magyarországnak első lépésben az energiahatékonyságán kell javítania. Jelentős lehetőségek rejlenek a fogyasztói oldalon a háztartásoknál, a közlekedésben, és az iparban, valamint termelői oldalon is. Az erőművek, illetve a disztribúciós rendszerek rendkívül rossz összhatásfokkal működnek.
           
A professzor fontosnak tartja azt is, hogy Magyarországon területfejlesztési eszközöket is vessenek be az energiafüggőség enyhítésére. Ilyen eszköz lehet az élőhely és a munkahelyek közti távolságok lerövidítése a közlekedésre fordított energiaigény csökkentésére, vagy kevésbé zsúfolt települések létrehozása.
           
Az utóbbi kapcsán Dennis L. Meadows elmondta, hogy a laza településszerkezet ad lehetőséget például olyan energiaforrások érdemi alkalmazására, amelyeknek nagy a helyigénye rendelkeznek. Példaként a napenergiát és a geotermikus energiát, azaz a földhőt említette. Ezek ma még nem jelentenek kiutat Magyarországnak az "energiacsapdából", de a sikerrel kecsegtető kutatások optimizmusra adnak okot, azok előbb-utóbb mindennapi gyakorlattá válhatnak.
           
Dennis L. Meadows, jelenleg a New Hampshire-i egyetem politika- és társadalomtudományi intézetének igazgatója. A tudós a Római Klub alapító tagjaként vált ismertté, miután társszerzőként 1972-ben megjelentette "A növekedés határai" című könyvet, amelyben elsőként jelent meg a fenntartható fejlődés koncepciója. A 80-as években két évig Magyarországon élő professzor nevéhez fűződik  a Balaton Csoport néven ma is működő nemzetközi környezetgazdálkodási tudományos társaság megalapítása is.