Az előző, 2020-as elnökválasztáson ilyenkor 24,08 százalékos, a 2023-as parlamenti választáson pedig 21,51 százalékos volt a részvételi arány.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig 60 százalék feletti részvételi arányt jeleztek előre.

Összesen közel 29 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön több mint 500 ezren regisztráltak.

A 2020-ös elnökválasztás első fordulójában összesen a jogosultak 64,5 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos elnökválasztási részvételt 1995-ben mérték. A 2023-as parlamenti választásokon pedig 1989 óta rekordmagas, 74,38 százalékos volt a részvétel.

A PKW elnöke, Sylwester Marciniak a sajtóértekezleten négy szabálysértésről is beszámolt, köztük a legsúlyosabb az volt, hogy a dél-lengyelországi Bielsko-Biala városában az egyik szavazóhelyiségbe egy “agresszív férfi” rohant be, és megharapta az egyik választóbizottsági tag karját. A támadót őrizetbe vették. Az észak-lengyelországi Szczecin városában egy 97 éves asszony szívinfarktust kapott a szavazóhelyiségben, és elhunyt. A tragikus esemény nem volt hatással a választási folyamatra – mondta el Marciniak.

Az országban péntek éjfél óta kampánycsend van érvényben, ezt vasárnap délelőtti rendőrségi közlés szerint 122 alkalommal megsértették, az egyik esetben Arkadiusz Myrcha igazságügyi miniszterhelyettes érintett egy X-bejegyzés miatt.

Az esti záráskor exit poll becslést közölnek a várható eredményről.

A kormánykoalíció pártjai összesen három elnökjelöltet állítottak, közülük a legnagyobb támogatottságot Rafal Trzaskowski élvezi, aki a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje. Trzaskowski a 2020-as elnökválasztáson is indult, a második fordulóban szoros versenyben maradt alul a most a második elnöki ciklusát töltő, ezért újra már nem választható Andrzej Dudával szemben.

Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi.

A választás harmadik esélyese Slawomir Mentzen, az ellenzéki Konföderáció jelöltje.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót június 1-re tűzték ki.