© Christophe Carreau/ESA

A felfedezést tevő három csillagász (a Caltech két kutatója, Mark Sawin és Gautam Vasisht, valamint Giovanna Tinetti, a University College London asztrobiológusa) a Hubble űrteleszkóppal figyelte meg a Földtől 63 fényévnyire lévő HD 189733b nevű óriásbolygót. A bolygó a Föld és a HD 189733A törpecsillag között helyezkedik el, így a csillag által kibocsátott fény átszűrődik a bolygó légkörén, az abban lévő különböző vegyianyagok pedig a fény különböző hullámhosszait nyelik el. A jelenség megfigyelése során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a HD 189733b légkörében nemcsak metángáz van, hanem vízpára is - ezzel megerősítve tavaly júliusi megfigyeléseiket.

A felfedezéssel kapcsolatban megdöbbenésének adott hangot Sara Seager, az MIT kutatója. "Amikor a hőmérséklet ilyen magas, a szén megjelenési formája tipikusan a szén-monoxid, nem pedig a metán" - mondta a bolygó 700 celsius fok feletti légköri hőmérsékletével kapcsolatban. A kutatók arra gondolnak, hogy a metán megjelenésének (és megmaradásának) hátterében valamilyen eddig kevéssé értett (vagy félreértett) kémiai reakció rejlik, akár még az is lehet, hogy maga a bolygó igen gazdag széntartalékokat rejt.

A víz és a szerves molekulák kombinációja azonban csak akkor jelenthetne igazából életet a fizikusok szerint, ha a bolygón alacsonyabb hőmérséklet lenne - hiszen az óriásbolygó igen közel kering a törpecsillaghoz képest. A felfedezés mindettől függetlenül egyenes utat jelent a Földhöz hasonló többi bolygó légköri vizsgálatához; Seager szerint a következő cél a sziklás bolygók vegyi elemzése.