Az első utasszállító űrrepülőgépek forgalomba állításának éve jöhet el 2011-ben. Az űrsiklók pályafutása viszont három évtizedes szolgálat után véget ér.
Már majdnem négyszázan fizették be a 20 ezer dolláros foglalót a menetrendszerű űrrepülőgéputakra, amelyek 2011 végétől vagy 2012 első felétől indulnak. A 200 ezer dollárba kerülő kalandot a fapados légitársaságáról világhírű brit milliárdos, Richard Branson egyik cége, a Virgin Galactic készíti elő. A két pilóta és hat utasa valamelyik SpaceShipTwo (SST) fedélzetén teheti meg az űrugrást. Igen, csupán ugrást, mivel a hajó legfeljebb 100-120 kilométerre emelkedik, és nem éri el a gazdaságos Föld körüli pályára álláshoz szükséges 300 kilométeres magasságot. Ennek egyik oka, hogy a keringési magasság eléréséhez több mint hússzor annyi energia kell, mint a világűrt éppen csak érintő repüléshez.
A repülőgép, amely két-három órásra tervezett útjából csak pár percet tölt majd a világűrben, óránként négyezer kilométeres sebességre képes, és pályájának csúcsán az utasoknak olyan Föld-panorámában lesz részük, amilyet eddig csak űrhajósok láthattak. Az amerikai sivatagokba tervezett űrrepülőterekről indítandó SST-k többször használatosak, és mivel viszonylag kis sebességgel lépnek vissza a légtér sűrű rétegeibe, nem lesz olyan vastag hőpajzsuk, mint az űrsiklóknak.
Az űrturisták nem csak a gazdagok közül kerülhetnek ki: több cég reklámkampányt épített a repülés köré, és a nagy felhajtással szervezett sorshúzások nyertesei beszállókártyát nyernek a SST-re. De a jegy önmagában nem elég. Csak az mehet az űrbe, akit az orvosok egészségesnek találnak, majd háromnapos felkészítő táborban vesz részt. Bransonék eddig öt hajót rendeltek meg, de csak az első kettő neve vált ismertté: az elsőt Enterprise-ra, a másodikat Voyagerre keresztelték.
Utóbbi néven két amerikai űrszonda működik (HVG, 2010. december 25.), előbbi pedig szinte kötelezőnek tűnik az angolszász világban. Miután a brit armadában is egymást váltották az e névre hallgató vitorlások, az Egyesült Államok haditengerészeténél két Enterprise anyahajó is szolgált – ezek egyike volt a világ első atommeghajtású repülőgép-hordozója –, és e nevet viselte az egyik űrsikló mellett a Startrek amerikai sci-fi sorozat összes zászlóshajója is. A magánvállalkozásban működtetett utasszállító ürrepülőgépek csak akkor maradhatnak meg a piacon, ha nyereséget termelnek, ezért a 200 ezer dolláros árhoz illő luxuskörülmények várják az utasokat: nagy ablakok, első osztályú ételek és a súlytalanság perceiben elhagyható kényelmes fotelek.
Közönséges halandó eddig csak akkor juthatott az űrbe, ha legalább 20 millió dollárt leszurkolt, hogy néhány napra az oroszok elvigyék a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. A valamivel könnyebben elérhető, a világ nagyvárosai között közlekedő SST fejlesztése hat évvel ezelőtt került elérhető közelségbe, miután a SpaceShipOne sikeresen megjárta a világűrt. Bár a felszállásra készülő SST-ket a tulajdonosok biztonságosnak tartják, elismerik, hogy a balesetveszély nagyobb lesz, mint a hét évtizede repülő hagyományos utasszállítók esetében. Szakértők szerint a személyszállító űrrepülőgépek annyira lesznek megbízhatóak, mint az 1920-as évek repülőgépei.
Az utolsó útjukat idén februárban vagy júniusban végrehajtó űrsiklók baleseti lapja sem makulátlan. A három évtized alatt teljesített 132 repülésből kettő – a Challengeré 1986-ban, a Columbiáé 2003-ban – katasztrófával végződött, és az utóbbi években az űrsiklókkal foglalkozó hírek leginkább arról szóltak, hogy a védőpajzsot érő újabb és újabb sérülések nem okoznak-e még egy katasztrófát.
A kudarcok ellenére a havonta 200 millió dollárt felemésztő űrsiklóprogram látványos eredményeket is hozott. A többször használható űrhajók nélkül például nem lenne ennyire eredményes a Hubble-űrteleszkóp – a siklók vitték fel a távcsövet, és azok tették lehetővé az űrbéli generáljavítást. A program nélkül sokkal lassabban épült volna meg a Nemzetközi Űrállomás is. 2025-ig, az új amerikai űrsiklók forgalomba helyezéséig az orosz Szojuz űrhajók, illetve az időközben elszaporodó amerikai kereskedelmi cégek juttatják Föld körüli pályára az amerikai műholdakat.
2011 várható űrhírei közé tartozik még, hogy a kínaiak is bekapcsolódnak a Mars felfedezésébe. A világ legnépesebb országa, az oroszokkal együttműködve, a nyáron indítja el felfedező járművét a vörös bolygó felé.
NÉMETH ANDRÁS
Amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett, a botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni.
A másik azt válaszolta, hogy ő nem tett ilyet. Ez is szerepel a június 12-én történt katasztrófa vizsgálati jelentésében.
A világ egyik legismertebb séfjét is fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.
A most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
A lyuk beomlott, és maga alá temette a 17 éves Riccardo B.-t.
