Ha a reaktorok hűtés nélkül ilyen veszélyesek, akkor miért nem a földbe süllyesztve építették meg? Nem lenne kitéve az omlásveszélynek, és közben vízzel is sokkal könnyebben eláraszthatóak lennének.

Kékesi György: Válaszomat két kép bemutatásával kezdem:

A kép és az ábra a www.reak.bme.hu/aszodi címen megjelent sajtóközleményből származik, és a Fukushima-Daiichi atomerőművel kapcsolatos. Az erőmű 1. blokkját 1971-ben helyezték üzembe, tehát 40 éve lényeges meghibásodás nélkül üzemel. Ez egy forralóvizes (BWR) reaktor (Paks nem ilyen, az egész más védelmi filozófia szerint épült. Pakson nyomott vizes reaktorok vannak (PWR), és az energiatermelés hőcserélőkkel elválasztott primer és szekunder körökre oszlik). A nukleáris biztonságra a japán erőműveknél is komolyan figyeltek. A reaktor blokk konténment rendszerű, és belülről kifelé haladva 5 hermetikus védelem akadályozza meg, hogy a radioaktív szennyeződés a környezetbe kijuthasson.

Az egyik ilyen védelmi rendszer a konténmentben jelentkező esetleges túlnyomás megszüntetésére szolgáló vizes akna (17), amely az első rajz alapján is jól láthatóan a földben van. Az a nagy kerékre emlékeztető hengeres gyűrű, a vizes akna, amelyikben - üzemzavar esetén - a reaktortér túlnyomása lefúvatható.

A metszeti rajzról az is látható, hogy ha az üzemzavar olyan fokú lenne, hogy az a zóna megolvadását okozná, és a reaktor tartály is kilyukadna, akkor az olvadt üzemanyag a terepszint alatti rétegekbe kerülne, közvetlenül a vizes akna terébe. Úgy tűnik, hogy amit Ön javasol, arra a tervezők is gondoltak!

A szomorú az, hogy ugyan az erőmű kibírta a rettenetes erejű földrengést, a reaktorokat szabályosan leállították, sőt még a dízelgenerátorok is szépen elindultak, azonban a földrengést követő cunami 10 méteres hullámai a generátorok üzemanyag-ellátó rendszereit tönkretették és a generátorok leálltak. Az aktívzóna hűtés nélkül maradt. Nem a víz hiányzott, hanem annak a keringtetése és hűtése.

A reaktor tartályban a hőmérséklet 1300 °C fölé nőtt, és az üzemanyag zirkónium burkolata a víz oxigénjével kémiai reakcióba lépett, azaz oxidálódott. A vízből elvonta az oxigént, és maradt a szabad hidrogén! A kezelők e vízgőz-hidrogén keveréket a 19-es szelepen lefúvatták, de benne a hidrogén olyan koncentrációban volt jelen, hogy a külső levegő oxigénjével robbanó elegyet alkotott. A robbanás az elvi ábrán 20-szal jelölt reaktor csarnok falait vitte le. Az épületet mutató fényképen ez az állapot látszik. A képen megmaradt acélszerkezet nem egy befejezetlen épületet, hanem a hidrogén robbanás által a falaitól megfosztott épületrészt mutat.

AP

Véleményem szerint, amikor az erőmű kívülről történő hűtéséről hallunk, akkor nem a reaktor hűtéséről van szó, mert ahhoz talán csak a teljesen leomlott 2. blokknál van sajnos hozzáférés. A hírek valószínűleg a 21-es pihentető medencéről szólnak. Ide a kiégett üzemanyagot teszik, amit szintén folyamatosan víz alatt kell tartani és hűteni. Hűtés nélkül a kiégett üzemanyag is elolvad, és radioaktív szennyezést okoz. A pihentető medence vizéhez bórsavat is kell adagolni ahhoz, hogy benne még véletlenül se jöhessen létre maghasadás. Így a tengervíz önmagában még ezt a problémát sem oldaná meg.

Ha úgy döntenek, hogy egy ilyen reaktort leállítanak, azt hogyan végzik el? Mi a menetrend?

Az atomerőművet úgy tervezik, hogy az 30 évet üzemeljen, majd - az utolsó üzemanyagtöltet eltávolítása után - a maradó berendezés további 30 évi tárolására szolgáljon. A ma működő atomerőművek jelentős része túl van a 30 éven. Többségük - folyamatos korszerűsítsek mellett, nagyon szigorú felülvizsgálatok után - engedélyt kap az üzemidő meghosszabbítására. 8,9-es erejű földrengéssel és az azt követő extrém cunamival senki nem számolt! A bekövetkezet katasztrófa után nagyon sok tisztázatlan kérdés maradt. Mennyire szennyezett az erőmű környezete? Az épen maradt épületeken belül milyen a sugárszennyezettség? El lehet-e indítani a reaktor üzemanyagának kirakásához szükséges gépeket rendszereket? Épek-e az üzemanyag tokok, ki lehet-e venni azokat a reaktorból? A 2. blokknál, a fényképek alapján, szinte csak a csernobili megoldás jöhet szóba, ahol egy szarkofágot borítottak a reaktorra, és évtizedekre mindenkit kitiltottak az erőmű környékről. Az én kérdésem inkább az: kik lesznek azok az emberek, akik ezt a munkát elvégzik?

Azt hallottuk, hogy a földrengés után a hűtéshez szükséges villamos áramot dízelgenerátorok biztosították mindaddig, amíg a cunami tönkre nem tette ezeket. Durván egy hét telt bele, hogy egy új kábelt vezessenek a helyszínre, amivel a hűtéshez szükséges villamos áramot biztosítanák. Nem lett volna egyszerűbb és gyorsabb dízelüzemű konténer-generátotokat telepíteni a helyszínre? Ezekkel megavattos teljesítményeket tudtak volna biztosítani és helikopterrel is a helyszínre szállíthatók lettek volna.

A konkrét állapot és lehetőségek ismerete nélkül nehéz alternatívákat kínálni. Nem tudjuk, milyen állapotban vannak a villamos elosztó rendszerek, és azt sem hogy hogyan lehet az üzemzavari hűtőrendszert életre kelteni. Nincs okunk a japán szakemberek felkészültségében kételkedni. Ebben az esetben, nyilván a leggyorsabban eredményt adó, módszert választották. Amit eddig is tettek, mélységesen tiszteletre méltó! Ne feledje el, egy romokban lévő erőműről van szó. A folyamatok egy része önálló életre kelt, miközben olyan területeken kell dolgozniuk, ahol pillanatokon belül életveszélyes sugárdózist kaphatnak.

Miért nem használunk már nagyobb mértékben tóriumos reaktorokat? Nincs még olyan fejlett az a reaktor típus, hogy Paks bővítését olyannal oldjuk meg?

Az Ön által említett tóriumos reaktorral korábban bíztató kísérletek folytak. Németországban 1985-1989 között üzemelt is egy 307MW villamos teljesítmény leadására képes erőmű blokk. A technológia grafit moderátoros, és mint tudjuk, az 1986-os csernobili események után a világon mindenütt leállították a grafitmoderátoros blokkokat, és az ilyen irányú fejlesztéseket.

Milyen jövő vár az európai atomiparra a japán fejlemények után? Az atom az egyetlen gazdaságos tiszta energiaforrás, alternatívája az energiafüggőség Oroszországtól. Talán itt az ideje az atomerőművek biztonsági előírásainak a felülvizsgálatára és szigorítására.

Alaperőművekként ma érdemi alternatívái nincsenek az atomerőműveknek. Ahogy Ön is írja, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból, mind az energiarendszer alaperőműveként rövidtávon, nincs érdemi vetélytársa. A fejlesztési irányokról, az említett energiafüggésről ide kattintva részletesebb elemzéseket talál.

Január vége óta Japánban élek, a Kansai Gaidai Egyetem hallgatója vagyok Oszakában. A családom aggódik, és szeretnék, ha visszatérnék Magyarországra. A hírek eléggé ellentmondóak, én a kintmaradás mellett döntöttem. Ön szerint mennyire veszélyes kb. 800 km-re délre tartózkodni az atomerőműtől? Hosszútávon lehet-e egészségügyi kockázata?

Csernobil Budapesttől légvonalban kb. 1000 km-re van, de annak idején senkinek nem jutott eszébe, hogy emiatt nyugatabbra költözzön. Csernobil kiterjedtebb környezeti hatásait az okozta, hogy a reaktor grafit moderátora elégett, és a magas hőmérsékletű füstgázok a radioaktív elemeket a magasba emelték. Ott aztán az esőfelhőkkel keveredve a szél messzire sodorta. A lehulló esővel távoli területeken is érzékelhetővé vált.

A Fukushima-Daiichi erőmű reaktorában nincsen ilyen nagy tömegű, erősen éghető anyag. A radioaktív anyagok szétszórásában itt elsősorban a hidrogénrobbanás játszott szerepet. Ennek a porfelhőit a szél a tenger felé sodorta. A baleset óta eltelt idő azt látszik igazolni, hogy az események nem eszkalálódnak tovább, és a blokkok a jelenlegi szinten kézben tarthatóak. Ebben az esetben, csak a szűkebb környezetét szennyezi, ahonnan a lakosság kitelepítése megtörtént. Ettől 800 km-re jelenleg nincs ok az aggodalomra. Japánban manapság elsősorban az étkezésre kell figyelni. Csak megbízható forrásból származó, ellenőrzött élelmiszert szabad fogyasztani. Piacokon közvetlenül a termelőktől nem célszerű vásárolni.

Lát-e esélyt arra, hogy az erőmű területén még atomreaktor üzemeljen, vagy visszatérjen az élet a környező településekre?

Fukusimában a közeljövőben nem lesz működő atomerőmű, és a környékbeliek sem térhetnek egyhamar vissza.