A Ceratosaurus egy korai ragadozó dinoszaurusz volt, amely körülbelül 170 millió évvel ezelőtt jelent meg, és a szubtrópusi éghajlatú vidékeket részesítette előnyben. Nevét az orrcsonton levő kis szarv alapján kapta, amely egyébként túl kicsi volt ahhoz, hogy támadásra vagy védekezésre alkalmas lehetett volna - egyes kutatók szerint a párválasztásban lehetett szerepe.

A theropoda dinoszauruszok csoportjába tartozott, nagy fejjel, apró mellső és robusztus hátsó lábakkal rendelkezett, lábfején öt-öt karmos lábujj volt, amelyekkel meg tudta ölni a zsákmányát. Testhossza 6 méter, magassága 4 méter, testtömege pedig körülbelül 1,4 tonna lehetett. A koponyája hossza elérte a 90 centimétert. A farka, melynek hossza nagyjából az állat teljes hosszának a felét érte el, segített futás közben az egyensúly megtartásában. Táplálékát kis és közepes termetű növényevő dinoszauruszok alkották.

A szarvas gyík fosszíliáit eddig egyaránt megtalálták az északi és a déli féltekén, de nem Ausztráliában. A paleontológusok ezt az ötödik kontinens izoláltságával és egyedülálló éghajlatával magyarázták, ami kihatott az ausztrál dinoszauruszok evolúciójára - olvasható a melbourne-i Victoria Múzeum honlapján.

"A lelet arról tanúskodik, hogy a szarvas gyíkok igen elterjedtek voltak. A jura korban, 170 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és mindenütt jelen voltak a Pangea szuperkontinensen, mielőtt a lemeztektonikai mozgások következtében ki nem váltak belőle a mai földrészek" - magyarázta Erich Fitzgerald, a Victoria Múzeum vezető paleontológus-kurátora, a tanulmány vezető szerzője.

Mint hozzátette, az Antakrtiszt leszámítva Ausztrália dinoszauruszai a legkevésbé ismertek. "Ausztrália az őslénykutatók egyik legutolsó 'vadászterülete'. Bár egyre több fosszília kerül napvilágra, még mindig csak a kezdeti lépéseket tesszük a kontinenst egykor benépesítő dinoszauruszok megismerésében" - hangsúlyozta Fitzgerald.