szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tényleg biztonságosabb az első osztály? Hajtóművek nélkül halottak vagyunk? És mi történik az elveszett bőröndökkel? – a Telegraph összeszedte a repüléssel kapcsolatos legkínzóbb kérdéseinket.

Rengeteg, a repüléssel kapcsolatos katasztrófát és halált vizionáló tévhit él a köztudatban: az általában félelem szülte városi legendák hátterében azonban csak ritkán állnak megalapozott tények, ám akad olyan szóbeszéd is, melynek igazságtartalma jóval nagyobb, mint azt először gondolnánk.

©

Az első osztályú ülések biztonságosabbak

Talán az egyik legrégebbi kényszerképzet, hogy a borsos árú jegyek vásárlóinak az élete is többet ér. A valóság azonban az, hogy a hagyományosan a pilótfülke közelében található első osztály egy ütközésnél sokkal veszélyesebb terület, mint a hátsóbb, olcsóbb traktusok.

Rengeteg a kényszerleszállás, csak a repterek hallgatnak róla

Főként a repüléstől irtózók közt terjed a biztonságot megkérdőjelező babona, mely szerint szinte minden leszállásnál adódik valami probléma, amiről természetesen mindenki hallgat. Az igazság viszont az, hogy még a legforgalmasabb repterek közé tartozó londoni Heathrow-n is hetente átlagosan mindössze egy kényszerleszállás történik.

Az elveszett poggyászokat eladják

Ez a városi legenda csupán részben igaz, hiszen a gazdátlanul hányódó csomagokat a repterek kilencven napig kötelesek megőrizni. A határidő letelte után azonban valóban jótékonysági árveréseken találnak maguknak új tulajdonost a magukra hagyott bőröndök.

Valójában nincsenek mentőmellények az ülések alatt

Népszerű rémtörténet, hogy sok turista a gépről való távozáskor szuvenír gyanánt viszi magával az ülések aljára rögzített mentőmellényeket, így a későbbi utasok egy esetleges vészhelyzet esetén hiába keresik az életmentő felszerelést. Ezzel szemben a valóságban a gép személyzete minden felszállás előtt köteles ellenőrizni a teljes biztonsági arzenált.

Gyakran csap villám a repülőgépekbe

Tévhit, hogy egy gépet akár heti rendszerességgel ér villámcsapás. Valójában egy repülő átlagosan két-három évente egyszer szenvedi el a hatalmas kisülés okozta károkat, ám a gépek alumínium szerkezete többek között épp arra szolgál, hogy hatékonyan elvezesse ezt a feszültséget.

Hajtóművek nélkül nincs esély a túlélésre

Ritkán, de vulkáni hamu, üzemanyagszivárgás és rosszkor rossz helyen repdeső madarak is okozhatnak teljes hajtóműleállást, mely azonban nem egyenlő a biztos katasztrófával. Leálláskor, 9 ezer méteres repülési magasság esetén egy gép nagyjából még 160 kilométert vitorlázhat a földetérésig. Az ilyen típusú kényszerleszállásoknak jelentékeny része személyi sérülés nélkül végződik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!