szerző:
hvg.hu

Tényleg biztonságosabb az első osztály? Hajtóművek nélkül halottak vagyunk? És mi történik az elveszett bőröndökkel? – a Telegraph összeszedte a repüléssel kapcsolatos legkínzóbb kérdéseinket.

Rengeteg, a repüléssel kapcsolatos katasztrófát és halált vizionáló tévhit él a köztudatban: az általában félelem szülte városi legendák hátterében azonban csak ritkán állnak megalapozott tények, ám akad olyan szóbeszéd is, melynek igazságtartalma jóval nagyobb, mint azt először gondolnánk.

©

Az első osztályú ülések biztonságosabbak

Talán az egyik legrégebbi kényszerképzet, hogy a borsos árú jegyek vásárlóinak az élete is többet ér. A valóság azonban az, hogy a hagyományosan a pilótfülke közelében található első osztály egy ütközésnél sokkal veszélyesebb terület, mint a hátsóbb, olcsóbb traktusok.

Rengeteg a kényszerleszállás, csak a repterek hallgatnak róla

Főként a repüléstől irtózók közt terjed a biztonságot megkérdőjelező babona, mely szerint szinte minden leszállásnál adódik valami probléma, amiről természetesen mindenki hallgat. Az igazság viszont az, hogy még a legforgalmasabb repterek közé tartozó londoni Heathrow-n is hetente átlagosan mindössze egy kényszerleszállás történik.

Az elveszett poggyászokat eladják

Ez a városi legenda csupán részben igaz, hiszen a gazdátlanul hányódó csomagokat a repterek kilencven napig kötelesek megőrizni. A határidő letelte után azonban valóban jótékonysági árveréseken találnak maguknak új tulajdonost a magukra hagyott bőröndök.

Valójában nincsenek mentőmellények az ülések alatt

Népszerű rémtörténet, hogy sok turista a gépről való távozáskor szuvenír gyanánt viszi magával az ülések aljára rögzített mentőmellényeket, így a későbbi utasok egy esetleges vészhelyzet esetén hiába keresik az életmentő felszerelést. Ezzel szemben a valóságban a gép személyzete minden felszállás előtt köteles ellenőrizni a teljes biztonsági arzenált.

Gyakran csap villám a repülőgépekbe

Tévhit, hogy egy gépet akár heti rendszerességgel ér villámcsapás. Valójában egy repülő átlagosan két-három évente egyszer szenvedi el a hatalmas kisülés okozta károkat, ám a gépek alumínium szerkezete többek között épp arra szolgál, hogy hatékonyan elvezesse ezt a feszültséget.

Hajtóművek nélkül nincs esély a túlélésre

Ritkán, de vulkáni hamu, üzemanyagszivárgás és rosszkor rossz helyen repdeső madarak is okozhatnak teljes hajtóműleállást, mely azonban nem egyenlő a biztos katasztrófával. Leálláskor, 9 ezer méteres repülési magasság esetén egy gép nagyjából még 160 kilométert vitorlázhat a földetérésig. Az ilyen típusú kényszerleszállásoknak jelentékeny része személyi sérülés nélkül végződik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A nőknek igazuk van, amikor a hideg irodákra panaszkodnak

A nőknek igazuk van, amikor a hideg irodákra panaszkodnak

Álmok és rémálmok az EP-választáson – olvasóink már szavaztak

Álmok és rémálmok az EP-választáson – olvasóink már szavaztak

Hogy csinálta? Legalább 70-szer járt az EU-ban az onnan kitiltott orosz ügyvéd

Hogy csinálta? Legalább 70-szer járt az EU-ban az onnan kitiltott orosz ügyvéd

Földhöz csapják a csimpánzok a teknősöket, hogy megehessék őket

Földhöz csapják a csimpánzok a teknősöket, hogy megehessék őket

Hiányzott a busz aljáról egy fedél, bejött a füst az utastérbe

Hiányzott a busz aljáról egy fedél, bejött a füst az utastérbe

Árokba csúszott Borsodban a Google utcaképfotózó autója

Árokba csúszott Borsodban a Google utcaképfotózó autója