Életrajzi filmet készíteni legalább olyan nehéz, mint menő regényt adaptálni - borítékolható, hogy megosztja majd a rajongókat. Talán ennél is nehezebb világhírű tudósok életét vászonra vinni, mert egyrészt nem illik lábbal tiporni az évtized vagy akár évszázadok alatt az emberiségben kialakult képet egy-egy szaftos, esetleg nehezen tolerálható életrajzi részlet miatt - már, ha van ilyen -, másrészt nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékben szövi át a tudományosság a filmeket. Mérnöki precizitásra és vegyészi pontosságra van szükség, különben egyik-másik összetevő túlhangsúlyozása akár a kasszasikerbe is kerülhet. És megmondta már Szent-Györgyi Albert is, hogy kis pénz kis tudomány, nagy pénz nagy tudomány. Ugye?

Szerencsére Szent-Györgyi nem mondott ilyesmit, viszont tulajdonképpen gyalázatos, hogy a magyar filmipar eddig képtelen volt összehozni akár egy Honfoglalás-szintű izét is róla, aki igazi reneszánsz emberként imádta az életet, a motorokat, (a nőket), amatőr színjátszó-kört alapított, írt, verselt és közben kapott egy Nobel-díjat, majd simán kaphatott volna akár még egyet. De elég a siránkozásból, lássuk, kik a szerencsések, a méltán híres tudósok, akik megihlették a filmipart.

1. John Forbes Nash - Egy csodálatos elme

Hallottunk már olyanról, aki az új Bond-film előtt megnézi a korábbi 23-at, így most itt a lehetőség, hogy a Mindenség elmélete előtt elővegyük például a játékelméletért megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapó John Forbes Nash amerikai matematikus életéről szóló filmet, az Egy csodálatos elmét. John Nash alakját az egyébként az inkább kocsmai verekedésekben, mint matematikában kitűnő Russell Crowe formálja meg, de jutott szerep a filmben Ed Harrisnek és szerencsére Jennifer Connelly-nek is. Nash figurája filmért kiált, és talán amiért 470 ezer ember átlagban 8,2 pontot ad az IMDb-n épp az, hogy a film remekül egyensúlyoz a tudományos érdekességek és az életrajz meghökkentő részletei által kimunkált vékony, ám (mint utólag kiderült) a sikerbe vezető mezsgyén.

2. Stephen Hawking - A mindenség elmélete

Ha John Nash élete filmért kiáltott, akkor Hawkinggé bizonyára üvöltött érte. (Filmkritikánkat itt olvashatja.) Az izommozgásért felelős idegsejtek pusztulásával járó, végzetes ALS-ben szenvedő Hawking volt az első fizikus, aki a laikusok számára is viszonylag érthetően volt képes elmagyarázni a világegyetem fizikai működését. Az idő rövid története című könyve messze földön híressé tette őt. Egyszer azt mondta: - "Még ha fel is fedeznek a jövőben valamilyen más elméletet, akkor sem hiszem, hogy az időutazás bármikor is megvalósulhat. Ha megvalósulhatna, akkor mostanra már elözönlöttek volna bennünket a jövőből érkezett turisták." (Arról persze már nem beszél, hogy lehet, hogy ő is egy jövőből érkező turista.)

3. Temple Grandin - Temple Grandin

Tévéfilmet harmadik helyre? Igen! 16 ezernél is több szavazó mondta azt az IMDb-n, hogy 8,4 pontot ért Mick Jackson kisköltségvetésű filmje Temle Grandinról, aki amellett, hogy a Coloradoi Állami Egyetem zoológus professzora, állattartáshoz szükséges eszközöket fejleszt, bestseller író, aktivista, mindezt úgy, hogy autizmussal küzd. Az általa feltalált stresszoldó eszköz, a "hug box" (ölelés doboz) lényege, hogy biztonságérzetet ad, így nyugtatja meg a pácienst. Jól mutatja Grandin társadalmi jelentőségét, hogy a Time magazin beválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb személye közé, ráadásul "hős" kategóriában.

4. Dian Fossey - Gorillák a ködben

Rengeteg közös van Jane Goodall és Dian Fossey emberszabásúak életét és viselkedését kutató etológusok életében, de egy valamiben nagyon különböznek: Fossey sajnos már nincs köztünk, miután 1985-ben Ruandában a  Virunga-hegység dzsungelében meggyilkolták. Azóta is vita tárgya, hogy orvvadászok ölték-e meg vagy valójában azok, akik a gorillákból turisztikai hasznot szerettek volna hajtani, de végül is teljesen mindegy. A filmmel kapcsolatban megjegyzendő, hogy Fossey maga szerződött le az Universallal a Gorillák a ködben című nagysikerű könyvéből készülő filmre, amely 1988-ban el is készült Sigourney Weaver főszereplésével.

5. Richard Feynman – Végtelen

Richard Feynman 24 évesen doktorált elméleti fizikából, 25 évesen pedig részt vett az atomfegyver kifejlesztésére elindított Manhattan-terven. Már ez a két tény elég lenne, hogy film készüljön róla, de ő még biztonság kedvéért 27 évesen elkezdte új alapokra helyezni a kvantumelektrodinamikát, azaz a fizika elektronok és fotonok kölcsönhatásaival foglalkozó ágát. Munkásságáért 47 évesen meg is kapta a megosztott Nobel-díjat. A Feynman fiatalkorából és 1945-ben, súlyos betegségben meghalt feleségéhez fűződő szerelméből kaphatunk ízelítőt a Végtelen című filmben, amit egyébként az a Matthew Broderick rendezett, aki magát Feynmant is játssza. Szívszorító történet.

6. Charles Darwin – Teremtés

Darwin élete közel sem volt viszontagságoktól mentes, ezt is megmutatja Jeremy Thomas és Jon Amiel 2009-es filmje. Az evolúcióelmélet kidolgozójaként ismert Darwin ugyanis már az 1830-as évek végén, a 40-es évek elején tudta, hogy létezik a később általa természetes kiválasztódásként, majd evolúcióként leírt folyamat. Publikációit azonban asztalfiókba zárta, tartva a társadalom ítéletétől. Közben, 1848-ban elveszítette apját, 1851-ben pedig egyik lányát. Mai fejjel szinte hihetetlen, de Darwin őrlődése csak 1855 környékén hagyott alább, aminek a vége az lett, hogy 1859-ben végre megjelentette A fajok eredetét.

7. Galileo Galilei - Galileo Galilei

A Galilei életéről szóló film sem mai darab, idestova 40 éves alkotásról van szó. Ami érdekessé teszi, hogy Berthold Brecht remek színdarabját veszi alapul. Brecht a 30-as évek végén írt a 16-17. században élő olasz zseniről, akinek lényegében a kísérleti méréseket köszönheti a fizika tudománya. Legfőbb "bűne" a heliocentrikus világkép volt, melynek propagálása miatt az inkvizíció 1633-ban, 69 évesen érte el. Ami különösen érdekessé teszi a róla szóló filmet, hogy annak 1975-ös megjelenése után még mindig el kellett telnie 17 évnek, míg a katolikus egyház végre érvénytelenítette inkvizíciós ítéletét.

8. J. Robert Oppenheimer - Fat Man és Little Boy

Az atombomba atyja, a már emlegetett Manhattan-terv elnevezésű program igazgatója Julius Robert Oppenheimer, vagyis az "amerikai Teller Ede" a főhőse a Fat Man és Little Boy című 1989-es filmnek. A Paul Newman főszereplésével forgatott film többnyire az atombomba-sztori lélektani szálakat boncolgatja, vagyis azt, hogy a programban résztvevő tudósok mennyire megszállottá váltak a kutatás alatt. Ne felejtsük el megemlíteni, hogy a filmben Szilárd Leót Gerald Hiken, Teller Edét Barry Yourgrau játssza. Egyikük sem ismert színész, de magyar tudóst játszottak, ami miatt egyszer azért érdemes rájuk guglizni.

9. Carl Jung, Sigmund Freud - Veszélyes vágy

Közel sem David Cronenberg legjobb filmje a Veszélye Vágy címen forgalmazott Dangerous Method. A Sigmund Freud és Carl Jung, illetve Jung és Sabina Spielrein kapcsolatát bemutató film minimum ellentmondásos, de arra mindenképpen jó lehet, hogy a néző nagyjából bepillantást nyerjen a pszichológiai analízis gyermekkorába, már ha lehet egy ilyen képzavarral élni. És, ha már képzavar: ilyet bőven találni a filmben ami felehetően eltévedt a már említett tudományosság - történeti hűség - sztori szentháromság útvesztőiben.

10. Leonardo Da Vinci - Da Vinci démonai

Kakukktojás, de felkerült a listára a Da Vinci démonai című sorozat, ami leszámítva a parasztvakítós és cseppet sem valósághű részeket, ad egyfajta képet Da Vinci zsenialitásáról, még akkor is, ha az embernek néha olyan érzése van, hogy a sztori nagyjából annyira konvergál a Da Vinci valós alakjával, mint Abraham Lincoln személye a róla elnevezett vámpírvadászos sorozattal úgy ánblokk.

Futottak még

Nem fért a tízes listára köztük az Albert Einsteinről szóló tévéfilm az Einstein és Eddington , vagy az 1943-as Madame Curie életét feldolgozó azonos című alkotás, és az 1936-os Louis Pasteur története, vagy a Nikola Tesla története című kanadai film, amiben Orson Welles  J. P. Morgant, a híres pénzembert alakítja. Izgalmas, érdekes és három Oscar-díjjal jutalmazott film készült 1978-ban a Brazíliai fiúk címmel a náci orvos Josef Mengele 1945 utáni dél-amerikai ténykedéseiről, igaz valószínűleg jókora adag fikcióval spékelve. Mengelét egyébiránt nem kisebb sztár alakítja, mint Gregory Peck. És, ha már orvosok, szintén nem listáztuk a Patch Adamset, a humorral gyógyító orvos történetét, vagy az 1920-as években oly sokakat elérő agyhártyagyulladás túlélőiről szóló Ébredéseket sem.

De nem lett top 10-es most az 1973-ban bemutatott Kopernikusz, amelyről főleg csak írni lehet, merthogy megszerezni és megnézni nem könnyű móka. De ki látta esetleg a Berget på månens baksida, avagy a Domb a Hold sötét oldalán vagy a Sofya Kovalevskaya című filmeket, amelyek az első matematikusnőről, az orosz Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja életéről szólnak? Jó annak, aki be tudta szerezni.