Balogh Csaba
Balogh Csaba

Ma kerül az Európai Parlament elé az a rendelettervezet, amely a szakértők szerint jelen formájában komoly negatív következményekkel is járhat azzal kapcsolatban, amit ma Európában internetezésként ismerünk. Ha ebben a formában fogadják el, előfordulhat, hogy nem minden weboldalt tudunk majd ugyanúgy használni, lesznek egyenlők és egyenlőbbek.

A netsemlegesség elsőre távoli és unalmas fogalomnak tűnik, pedig nagyon nem az. Ha nincs netsemlegesség, akkor a netszolgáltatók szabadon preferálhatnak bizonyos weboldalakat és online szolgáltatásokat: amelyik oldal tulajdonosai fizetnek a netszolgáltatónak, azok gyorsan betöltődnek, aki nem fizet, annak oldalára látogatva viszont lassabb lehet az internetezés. Ebben a témában készül kedden szavazni az Európai Parlament, amely az egész unióra kiterjedő szabályozást fogadhat el ma, és ami bár a netsemlegességet szeretné kimondani, mégis véget vethet annak. [Frissítés: a képviselők megszavazták a tervezetet.]

A mostani javaslat kétévnyi tárgyalás eredményeként született meg. A 28 ország közt zajló tárgyalássorozat után az EP még tavaly áprilisban – a roamingdíj eltörlésével egy csomagban – fogadta el a tervezet első verzióját, ahhoz azonban, hogy ez életbe lépjen, szükség van az EU-s országok minisztereit tömörítő Európa Tanács egyetértésére is. A Tanács azonban nem egészen értett egyet az EP által megszavazott javaslattal, a miniszterek engedékenyebbek, ők bizonyos esetben megengednék a netsemlegesség lazább értelmezését.

©

Kiskapuk, de nem mindenkinek

A EU-s miniszterek lényegében kiskapukat írattak bele az uniós jogszabályba, szerintük ugyanis fontos, hogy bizonyos kritikus szolgáltatások kérhessenek és kaphassanak nagyobb garantált sávszélességet. Ebben még semmi felháborító nincsen, hiszen ahogy az 5G-s internet tényleg elképesztő lehetőségeiről szóló cikkünkben is írtuk, hamarosan mindennapjaink részei lehetnek az önvezető autók és a távolról végzett orvosi beavatkozások, az pedig könnyen belátható, hogy ezek netkapcsolatának biztosítása prioritást kell élvezzen a facebookozással és a filmletöltéssel szemben.

A jogszabálytervezet Verge által idézett kritikusai szerint a gond azzal van, hogy az EU túlságosan tágan szabja meg a kivételezés lehetőségét, a szolgáltatók pedig a kiskapukat kihasználva kétszintű rendszert alakíthatnak ki. Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem jogászprofesszora rámutat: a nagyvállalatoknak elég pénzük lesz ahhoz, hogy fizessenek az internetszolgáltatóknak azért, hogy az ő weboldalaikat és webes szolgáltatásaikat gyorsabban biztosítsák a felhasználóknak, a kisebb cégek viszont nem fognak tudni annyit fizetni, így az ő oldalaikat nyűgösebb lesz elérni, ezért aztán kiszorulhatnak a versenyből.

©

És ez csak az egyik problémás pont. Ciarán O'Leary berlini kockázati tőkebefektető az európai internetezésre veszélyes tényezők közé sorolja azt is, hogy a tervezet konzerválja azt a most is elő-előforduló lehetőséget, hogy a netszolgáltató ne számoljon bele mindent a havi adatforgalomba. A fenti lehetőséggel kombinálva ez szintén rossz hatással lehet ugyanis a netsemlegességre. Képzeljük csak el például, hiszen eseti példa volt is már rá, hogy a Facebook hosszú távon évente befizet a hazai szolgáltatóknak egy nagyobb összeget azért, hogy a Facebook Messengerből elérhető hanghívás ne számolódjon bele a havi mobilnetes keretbe. Nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen helyzetben a havi 3 gigányi mobilnetre befizető felhasználó viberezésre „pazarolná” a keretét, vagy inkább használná a Facebook hasonló szolgáltatását. Ahogy azt is könnyű megérteni, hogy ez miért teremtene rossz helyzetet a jóval kevesebb pénzzel rendelkező Vibernek, és miért tenné szinte lehetetlenné, hogy újabb Facebookok és Viberek nőhessenek fel rövid idő alatt a semmiből.

Ahogy az internet atyjaként emlegetett Tim Berners-Lee is rámutat, további gond a rendelettel, hogy lehetővé teszi a netszolgáltatók számára az adatforgalom osztályozását, illetve – főleg általuk kiemelt forgalmúnak ítélt időszakokban – bizonyos osztályok hátrasorolását. Ez nem bizonyos szolgáltatások, hanem bizonyos típusú tartalmak lassítását jelenti, a vállalatok korábbi magatartása alapján könnyen elképzelhető például a torrentezés vagy például az ingyen telefonálást lehetővé tévő VoIP szolgáltatások (a fent említett Skype, Viber, Facebook Messenger hang- és videóhívós funkcióinak) korlátozása. A nyilvánvaló probléma mellett ezzel az is a gond, és ezt már ismét Barbara van Schewick jogászprofesszor hangsúlyozza, hogy a ma már szinte minden komoly webes szolgáltatásnál (pl. Facebook, YouTube és más Google-szolgáltatások stb.) használt titkosítás esetén a szolgáltatók nem látnak bele a tartalomba. Így akár minden titkosított tartalmat lassíthatnak mondván, nehogy valaki titkosítással próbálja kijátszani az osztályozási rendszerüket. Erre a weboldalak üzemeltetői az adatforgalom titkosításának kikapcsolásával is reagálhatnak – ez pedig egyáltalán nem tenne jót az internet biztonságának.

A magyar pártok közül a Demokratikus Koalíció (DK) adott ki közleményt a témában. Mint írták, képviselőik nem szavazzák meg a kétsebességes internetet az Európai Parlamentben, mert számukra elfogadhatatlan, hogy az Európai Tanács ezzel a javaslatával veszélyeztetné az internet közösségi, demokratikus jellegét és két évvel késleltetné a külföldi telefonálást és internetezést megdrágító roamingdíjak megszüntetését.

Igény, az volna rá

A helyzet ráadásul nem egyértelműen fekete vagy fehér, mert meg lehet érteni a telekommunikációs szolgáltatókat is, akiknek szükségük lenne a nagyvállalatok (nagy) pénzére. Miközben a Skype, Viber, Facebook Messenger és egyéb szolgáltatások terjedése miatt a hanghívásokból és az SMS-ekből származó bevételeik alaposan megcsappantak (és folyamatosan csökkennek), a mérleg másik oldalán kisebb plusz bevételi forrást találunk: habár internetezésre egyre többen költenek, a netcsomagok drágításával a verseny miatt csak mérsékelten operálhatnak. Hogy nem drágul túlságosan a netezés, az a felhasználóknak csak előny, hosszabb távon viszont mindenkinek rossz lehet: ahogy ezt a tavalyi Mobile World Congress szakkiállításon a Magyar Telekom vezetői összefoglalták: az nem fenntartható üzleti modell, hogy „százmilliárdokért hálózatot építünk, de ingyen adjuk a telefonálást”.

Hálózatépítők
©

A gyakorlati példához visszatérve, bár a Viber(ek) háttérbe szorítása nyilvánvalóan rosszat tenne az innovációnak, az új szolgáltatások elindításának és így hosszabb távon a felhasználóknak is, az is elég egyértelmű, hogy ha a hálózatokat építő netszolgáltatók végül nem juthatnak vállalati partnerségek által pénzhez, annak is a felhasználók isszák meg a levét. A hálózatok, így a teljes internetezés élményének minősége is romolhat, gyakoribbak lehetnek a leállások, a lassulások, mobilos fronton pedig nagyobbak lehetnek a lyukak a lefedettségben. Hosszabb távon pedig, ha nem lesz pénzük a partnerségekből, a netszolgáltatóknak muszáj lesz több pénzt szedni a felhasználóktól: növekedésnek indulhatnak az előfizetések árai.

Kié az internet?

Persze akármilyen formában is fogadják el kedd délután a minden tagországra érvényes rendeletet, a jogszabályt elvileg bármikor meg lehet változtatni. De ahogy néhány bekezdéssel fentebb is említettük, a gyakorlatban nem egyszerű az összes ország és a jogalkotásban részt vevő összes EU-s testület egyetértését összehozni.

Főleg nehéz dűlőre jutni abban a témában, ahol nem csak a társadalmi, hanem a gazdasági tét is nagy, és közvetetten arról a kérdésről kellene dönteni, hogy igazából kié is az internet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Varga Mihály: Legalább két fokozattal kellett volna felminősíteni Magyarországot

Varga Mihály: Legalább két fokozattal kellett volna felminősíteni Magyarországot

Gyilkosság Zuglóban, egy autóban találták meg az áldozatot

Gyilkosság Zuglóban, egy autóban találták meg az áldozatot

Az MSZP listavezetője nem megy Brüsszelbe

Az MSZP listavezetője nem megy Brüsszelbe

Orbán és a szülő-automata: így élcelődik egy holland karikaturista a kormány tervein

Orbán és a szülő-automata: így élcelődik egy holland karikaturista a kormány tervein

Fülke: Mit szerethet Orbán Trumpban? És mind belerokkanunk a kapcsolatukba?

Fülke: Mit szerethet Orbán Trumpban? És mind belerokkanunk a kapcsolatukba?

A kínai kormány a lakosság fogaiért aggódik

A kínai kormány a lakosság fogaiért aggódik