Balogh Csaba
Balogh Csaba

Ma kerül az Európai Parlament elé az a rendelettervezet, amely a szakértők szerint jelen formájában komoly negatív következményekkel is járhat azzal kapcsolatban, amit ma Európában internetezésként ismerünk. Ha ebben a formában fogadják el, előfordulhat, hogy nem minden weboldalt tudunk majd ugyanúgy használni, lesznek egyenlők és egyenlőbbek.

A netsemlegesség elsőre távoli és unalmas fogalomnak tűnik, pedig nagyon nem az. Ha nincs netsemlegesség, akkor a netszolgáltatók szabadon preferálhatnak bizonyos weboldalakat és online szolgáltatásokat: amelyik oldal tulajdonosai fizetnek a netszolgáltatónak, azok gyorsan betöltődnek, aki nem fizet, annak oldalára látogatva viszont lassabb lehet az internetezés. Ebben a témában készül kedden szavazni az Európai Parlament, amely az egész unióra kiterjedő szabályozást fogadhat el ma, és ami bár a netsemlegességet szeretné kimondani, mégis véget vethet annak. [Frissítés: a képviselők megszavazták a tervezetet.]

A mostani javaslat kétévnyi tárgyalás eredményeként született meg. A 28 ország közt zajló tárgyalássorozat után az EP még tavaly áprilisban – a roamingdíj eltörlésével egy csomagban – fogadta el a tervezet első verzióját, ahhoz azonban, hogy ez életbe lépjen, szükség van az EU-s országok minisztereit tömörítő Európa Tanács egyetértésére is. A Tanács azonban nem egészen értett egyet az EP által megszavazott javaslattal, a miniszterek engedékenyebbek, ők bizonyos esetben megengednék a netsemlegesség lazább értelmezését.

©

Kiskapuk, de nem mindenkinek

A EU-s miniszterek lényegében kiskapukat írattak bele az uniós jogszabályba, szerintük ugyanis fontos, hogy bizonyos kritikus szolgáltatások kérhessenek és kaphassanak nagyobb garantált sávszélességet. Ebben még semmi felháborító nincsen, hiszen ahogy az 5G-s internet tényleg elképesztő lehetőségeiről szóló cikkünkben is írtuk, hamarosan mindennapjaink részei lehetnek az önvezető autók és a távolról végzett orvosi beavatkozások, az pedig könnyen belátható, hogy ezek netkapcsolatának biztosítása prioritást kell élvezzen a facebookozással és a filmletöltéssel szemben.

A jogszabálytervezet Verge által idézett kritikusai szerint a gond azzal van, hogy az EU túlságosan tágan szabja meg a kivételezés lehetőségét, a szolgáltatók pedig a kiskapukat kihasználva kétszintű rendszert alakíthatnak ki. Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem jogászprofesszora rámutat: a nagyvállalatoknak elég pénzük lesz ahhoz, hogy fizessenek az internetszolgáltatóknak azért, hogy az ő weboldalaikat és webes szolgáltatásaikat gyorsabban biztosítsák a felhasználóknak, a kisebb cégek viszont nem fognak tudni annyit fizetni, így az ő oldalaikat nyűgösebb lesz elérni, ezért aztán kiszorulhatnak a versenyből.

©

És ez csak az egyik problémás pont. Ciarán O'Leary berlini kockázati tőkebefektető az európai internetezésre veszélyes tényezők közé sorolja azt is, hogy a tervezet konzerválja azt a most is elő-előforduló lehetőséget, hogy a netszolgáltató ne számoljon bele mindent a havi adatforgalomba. A fenti lehetőséggel kombinálva ez szintén rossz hatással lehet ugyanis a netsemlegességre. Képzeljük csak el például, hiszen eseti példa volt is már rá, hogy a Facebook hosszú távon évente befizet a hazai szolgáltatóknak egy nagyobb összeget azért, hogy a Facebook Messengerből elérhető hanghívás ne számolódjon bele a havi mobilnetes keretbe. Nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen helyzetben a havi 3 gigányi mobilnetre befizető felhasználó viberezésre „pazarolná” a keretét, vagy inkább használná a Facebook hasonló szolgáltatását. Ahogy azt is könnyű megérteni, hogy ez miért teremtene rossz helyzetet a jóval kevesebb pénzzel rendelkező Vibernek, és miért tenné szinte lehetetlenné, hogy újabb Facebookok és Viberek nőhessenek fel rövid idő alatt a semmiből.

Ahogy az internet atyjaként emlegetett Tim Berners-Lee is rámutat, további gond a rendelettel, hogy lehetővé teszi a netszolgáltatók számára az adatforgalom osztályozását, illetve – főleg általuk kiemelt forgalmúnak ítélt időszakokban – bizonyos osztályok hátrasorolását. Ez nem bizonyos szolgáltatások, hanem bizonyos típusú tartalmak lassítását jelenti, a vállalatok korábbi magatartása alapján könnyen elképzelhető például a torrentezés vagy például az ingyen telefonálást lehetővé tévő VoIP szolgáltatások (a fent említett Skype, Viber, Facebook Messenger hang- és videóhívós funkcióinak) korlátozása. A nyilvánvaló probléma mellett ezzel az is a gond, és ezt már ismét Barbara van Schewick jogászprofesszor hangsúlyozza, hogy a ma már szinte minden komoly webes szolgáltatásnál (pl. Facebook, YouTube és más Google-szolgáltatások stb.) használt titkosítás esetén a szolgáltatók nem látnak bele a tartalomba. Így akár minden titkosított tartalmat lassíthatnak mondván, nehogy valaki titkosítással próbálja kijátszani az osztályozási rendszerüket. Erre a weboldalak üzemeltetői az adatforgalom titkosításának kikapcsolásával is reagálhatnak – ez pedig egyáltalán nem tenne jót az internet biztonságának.

A magyar pártok közül a Demokratikus Koalíció (DK) adott ki közleményt a témában. Mint írták, képviselőik nem szavazzák meg a kétsebességes internetet az Európai Parlamentben, mert számukra elfogadhatatlan, hogy az Európai Tanács ezzel a javaslatával veszélyeztetné az internet közösségi, demokratikus jellegét és két évvel késleltetné a külföldi telefonálást és internetezést megdrágító roamingdíjak megszüntetését.

Igény, az volna rá

A helyzet ráadásul nem egyértelműen fekete vagy fehér, mert meg lehet érteni a telekommunikációs szolgáltatókat is, akiknek szükségük lenne a nagyvállalatok (nagy) pénzére. Miközben a Skype, Viber, Facebook Messenger és egyéb szolgáltatások terjedése miatt a hanghívásokból és az SMS-ekből származó bevételeik alaposan megcsappantak (és folyamatosan csökkennek), a mérleg másik oldalán kisebb plusz bevételi forrást találunk: habár internetezésre egyre többen költenek, a netcsomagok drágításával a verseny miatt csak mérsékelten operálhatnak. Hogy nem drágul túlságosan a netezés, az a felhasználóknak csak előny, hosszabb távon viszont mindenkinek rossz lehet: ahogy ezt a tavalyi Mobile World Congress szakkiállításon a Magyar Telekom vezetői összefoglalták: az nem fenntartható üzleti modell, hogy „százmilliárdokért hálózatot építünk, de ingyen adjuk a telefonálást”.

Hálózatépítők
©

A gyakorlati példához visszatérve, bár a Viber(ek) háttérbe szorítása nyilvánvalóan rosszat tenne az innovációnak, az új szolgáltatások elindításának és így hosszabb távon a felhasználóknak is, az is elég egyértelmű, hogy ha a hálózatokat építő netszolgáltatók végül nem juthatnak vállalati partnerségek által pénzhez, annak is a felhasználók isszák meg a levét. A hálózatok, így a teljes internetezés élményének minősége is romolhat, gyakoribbak lehetnek a leállások, a lassulások, mobilos fronton pedig nagyobbak lehetnek a lyukak a lefedettségben. Hosszabb távon pedig, ha nem lesz pénzük a partnerségekből, a netszolgáltatóknak muszáj lesz több pénzt szedni a felhasználóktól: növekedésnek indulhatnak az előfizetések árai.

Kié az internet?

Persze akármilyen formában is fogadják el kedd délután a minden tagországra érvényes rendeletet, a jogszabályt elvileg bármikor meg lehet változtatni. De ahogy néhány bekezdéssel fentebb is említettük, a gyakorlatban nem egyszerű az összes ország és a jogalkotásban részt vevő összes EU-s testület egyetértését összehozni.

Főleg nehéz dűlőre jutni abban a témában, ahol nem csak a társadalmi, hanem a gazdasági tét is nagy, és közvetetten arról a kérdésről kellene dönteni, hogy igazából kié is az internet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Felújítják a gyönyörű kecskeméti szecessziós városházát

Felújítják a gyönyörű kecskeméti szecessziós városházát

Megszólalt a Samsung, hogy miért törhetett el egy-két nap után az összehajtható telefonjuk kijelzője

Megszólalt a Samsung, hogy miért törhetett el egy-két nap után az összehajtható telefonjuk kijelzője

Élesben derült ki: akadt egy kis probléma az 5G-s Galaxy S10-ekkel

Élesben derült ki: akadt egy kis probléma az 5G-s Galaxy S10-ekkel

Négymilliárd forintból fejlesztik a tatabányai autóüveggyárat, de új dolgozókat nem vesznek fel

Négymilliárd forintból fejlesztik a tatabányai autóüveggyárat, de új dolgozókat nem vesznek fel

Meghalt egy rab a szegedi börtönben

Meghalt egy rab a szegedi börtönben

Közel 200 milliárd forintot ajánlottak fel francia cégek a Notre-Dame újjáépítésére

Közel 200 milliárd forintot ajánlottak fel francia cégek a Notre-Dame újjáépítésére