A mesterséges intelligencia és a gépek nem helyettesítik, inkább kiterjeszthetik az embert, illetve képességeinket – erről érveltek a Microsoft londoni sajtóeseményén a vállalat szakemberei. Vannak, akik náluk jobban aggódnak, de abban talán mindenki egyetért, hogy rövid távon nem nagyon van mitől félni.
A science fiction műfaját erősítő szerzők mellett egyre többször a tudomány és a technológia meghatározó alakjai is arra figyelmeztetnek, hogy érdemes fokozott figyelemmel kísérni, hogy mi lesz a gépekből. Még mielőtt a mesterséges intelligencia (MI), ha nem is öntudatra ébred, de legalábbis “rájön”, hogy a sokszor irracionálisan viselkedő ember felesleges része a világnak, és kisöpri belőle, mint valami ócska levélszemetet.
A technológiai ipar üzletembersztárjának, Elon Musknak azóta többször is megejtett figyelmeztetése holnap még biztosan nem lesz aktuális. Már csak azért sem, mert ahogy Harry Shum, a Microsoft vonatkozó kutatásokat irányító vezetője a vállalat londoni sajtóeseményén is mondta: a mesterséges intelligencia bár specifikus feladatokat egyre jobban végrehajt, de általános élethelyzetekben egy 1-2 éves baba szintjén sincs. Pedig ennél azért magasabb szinten kellene lennie, hogy megvalósuljanak azok a (pozitív) dolgok, melyek a közeljövőben játszódó sci-fi regényekben és filmekben jönnek szembe.
Shum szerint az MI-t alapvetően azért fejlesztik, hogy jobbá tehessék az emberi képességeket. Ahogy Eric Horovitz, a Microsoft Research igazgatója fogalmazott:
a mesterséges intelligencia célja az, hogy megoldja az emberek helyett azokat a problémákat, melyeket az emberek okoztak.
Harry Shum szerint az MI fejlődéséhez alapvetően három dologra van szükség: hatalmas adatmennyiségre, az ezt feldolgozni képes nagy számítási kapacitásra, és persze olyan, kifinomult algoritmusokra, melyek megfelelően képesek kezelni az adatokat. Ez utóbbi az egész kulcsa, hiszen az algoritmusok azok, melyek “emberszerű” viselkedést kölcsönöznek a mesterséges intelligenciának, az adatok és a számítási kapacitás “csak” buta hozzávalói a történetnek.
Shum úgy látja, a Microsoftnál mindhárom szükséges elem megvan, így azt reméli, hogy vezető szerepet játszhatnak a terület további fejlődésében. Azt már Horovitz jelentette be, hogy ennek érdekében elindítják a több mint száz szakembert magában foglaló Microsoft Research AI nevű, teljes mértékben a mesterséges intelligenciára fókuszáló kezdeményezést, mely a vállalat ígérete szerint egyszerűbbé teszi majd a Microsoft platformjaira fejlesztőknek azt, hogy kihasználják a napjainkban gyorsan fejlődő MI-ben lévő lehetőségeket.
Horovitz szerint a mesterséges intelligencia egy “alvó óriás”, amely földcsuszamlásszerű változásokat hozhat például az egészségügyben is. Ennek egyik előjeleként tekinthető a gyengénlátókat és vakokat segítő Seeing AI, melyet szintén a londoni eseményen jelentettek be. A rendszert használó alkalmazás, a mobilkészülék kameráját használva, elmondja, hogy “mit lát”, azaz mi van az ember körül. Sőt: csak rá kell irányítani az iPhone-t valamilyen dokumentumra vagy például étlapra, és ezek szövegét felolvassa.
A megoldás jól rávilágít a mesterséges intelligencia jelenlegi állására. Egyrészt egy telefon segítségével olyan dolgokra lehet képes az ember, amely még pár évtizeddel ezelőtt is beláthatatlanul messze lévő jövőnek tűnt a gyengénlátók számára. Másrészt – az egyelőre túl gyakori pontatlanságon túl is – könnyen belátható, hogy egy ilyen megoldás mindennapi használata nem feltétlen életszerű: sokkal valószerűbb lenne, ha a dolog egy kényelmesen és feltűnésmentesen viselhető szemüvegbe lenne beépítve. Aki gyengén lát vagy egyáltalán nem lát, annak nem kellene egy telefont nyomkodva kísérleteznie, hanem rögtön megkaphatná (például egy fülhallgatón át) a számára fontos információkat. Pontosan, és nem csak az objektumokat, hanem a kontextust is felismerve.
Itt még nem tart a technológia, amely azonban érezhetően gyorsan fejlődik. Eric Horovitz egy szemléletes példaként említette a Skype Translatort: a legnépszerűbb nyelvek között közel valós időben, akár hangban is fordító szolgáltatást négy év alatt fejlesztették az alig-alig működgető prototípustól a kb. folyékonyan fordító megoldás szintjére.
A szakember úgy látja, hasonló forradalom köszönthet be hamarosan az egészségügy és beteggondozás mellett a mezőgazdaságban, az iparban és egy sor más területen is. Véletlen egybeesés, hogy a technológia fejlődésén sokat dolgozó és gondolkodó Elon Musk éppen a Microsoft londoni eseménye utáni napokban osztotta meg félelmeit a vezető amerikai politikusokkal. Az üzletember szerint az a baj, hogy amíg a robotok nem indulnak ámokfutásra, nehezen mozdul a közvélemény és a politika. Musk szerint ha arra várunk, hogy valami komoly bajra reagálva lépjenek a kormányok, akkor biztos, hogy el fogunk késni.
Általában úgy megy ez, hogy történik egy csomó baj, az emberek felháborodnak, és évekkel később feláll egy szabályozó testület az adott iparág rendezésére. Ez elég rosszul működött eddig is, de nem kerültünk szembe olyasmivel, ami a civilizáció létét kockáztatná. A mesterséges intelligencia viszont ilyen veszély.
Ugyanakkor nem érdemes figyelmen kívül hagyni az egyik legelismertebb jövőkutató, Ray Kurzweil véleményét sem. A szakember a pozitív forgatókönyvvel ért egyet, úgy véli, hogy a gépek fejlődése hozzájárul az emberiség képességeinek kiterjesztéséhez. Sőt, Kurzweil szerint a technológia fejlődése pár éven belül elvezethet az örök élethez.
Bármelyik változatot is tartja az ember valószínűnek, egy kérdés mindenképpen adott: mégis, mikor leszünk már mesterségesen intelligensek?
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
