Bedő Iván
Bedő Iván
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár az arcfelismerés még távolról sem tökéletes, a terror elleni harc jegyében a hatóságok máris sokkal több adatot gyűjtenek, mint amennyinek haszna lehet.

Elég a rejtőzködéshez, ha valaki az arcába fésüli a haját vagy napszemüveget, kalapot visel. Azt sem ismerik fel, aki a mobiljára tapadva lehajtja a fejét. Legalábbis ezt mondják szkeptikus szakértők és a polgárokat önvédelemre bujtogató aktivisták egyaránt. Majd elválik, hiszen az arcfelismerési kísérletet csak nemrég kezdte a rendőrség Berlin egyik legforgalmasabb pályaudvarán, a Südkreuzon.

Utasok tömegeinek még nem kell aggódniuk, egyelőre csak háromszáz önkéntes részvételével tesztelik (augusztus elseje óta, fél éven át) a mai legkorszerűbb kamerás, arcfelismerős rendszereket, természetesen a terrorizmus és a bűnözés elleni harc jegyében. Ügyelve persze az adatvédelemre is: aki akar, a külön megjelölt másik bejáraton át észrevétlenül közlekedhet. A kísérlet önkéntes résztvevői apró készüléket hordanak magukkal, ennek segítségével olvassák le megbízhatóan, ki járt arra, és így ellenőrzik a három intelligens kamera adatait.

A kísérlettel párhuzamosan csöndes tüntetés is zajlik. A Chaos Computer Clb (CCC) aktivistái órák hosszat utaznak a megfigyelt mozgólépcsőkön, sísapkában, tigrismaszkban vagy indián arcfestéssel. Így demonstrálják, hogy ellenzik az arcfelismerést.

Nagyobb feltűnést keltett az ellenőrzést ellenőrző készülék. Egy civil szervezet, a bielefeldi Digitalcourage kiderítette, mégsem RFID-chipről van szó, hanem nagyobb tudású transzponderről (beacon). A 300 vállalkozó zsebéből a miniszámítógép másodpercenként képes jelet küldeni. Thomas de Maiziére belügyminiszter azzal nyugtatta meg az aggódókat, hogy a rendőrség nem kapcsolta be a többletfunkciókat. A Spiegel mindenesetre kipróbálta: munkatársai ingyenes app segítségével azonosítani tudták a tömegben, hogy kinél működik transzponder.

Amikor augusztus végén a miniszter személyesen tájékozódott a pályaudvaron, nagyon elégedettnek mutatkozott. Nem titok, hogy az ő egyik kedvenc ötletéről van szó, és ő nem is állna meg itt. A következő az lesz, hogy a gyanús mozgásokat is mesterséges intelligenciával elemeznék majd. De vajon tudni fogja-e a gép, hogy a vonatnál egymásba gabalyodó emberek búcsúzkodnak-e vagy verekednek? Nem gondolja-e menekülőnek a vonat után futó embert a gép? – találgatta a jövőt a Süddeutsche Zeitung.

©

A fenntartások nem alaptalanok. Az amerikai szabványügyi kormányhivatal (NIST) pár hónapja tette közzé elemzését, amely szerint a mai legkorszerűbb arcfelismerő rendszerek jó esetben 99 százalékban azonosítják az embereket (nagy tömegben már ez is sok tévedés lehetőségét rejti), de kedvezőtlen fényviszonyok és más gondok esetén a találati arány 60 százalékra csökkenhet.

Más persze a helyzet, ha együttműködő partnerek arcát kell felismerni. Ezt példázza, hogy júliusban a törökországi siketlimpián (Deaflympics) teljesen arcfelismerésre alapozták a beléptetést a japán NEC rendszerével, és állítólag nem volt semmi fennakadás. Aligha lesz ilyen könnyű a megoldás Prága repülőterén, ahol a berlini pályaudvarihoz hasonló rendszeren gondolkoznak.

Ami fejlesztésre szorul, az az arcfelismerés. Magukon a kamerákon már nem múlik. A mai készülékek színesek, nagy felbontásúak, jól „látnak” sötétben, esőben, nappal szemben is. Sőt, vannak olyanok is, amelyek, ha a kezelőszemélyzet irányítja őket, képesek kilométereken át követni egy gyanúsított mozgását. Aki ilyet szeretne, az angol PTZ (Pan, Tilt, Zoom) címszó alatt keresheti a svenkelni, le-fel mozogni és zoomolni képes modelleket.

Az arcfelismeréstől függetlenül további kérdés, hogy mennyi értelme van a kamerázásnak. Nem sok – állítja Francisco Klauser, a svájci neuchateli egyetem földrajztudósa egy szinte példátlanul nagyvonalú kísérlet alapján. Genf egy rossz hírű negyedében (a gazdag svájci városban is akad ilyen), Pâquis-ban 2014-ben úgy kameráztak be 15 utcányi területet, hogy rendőrök napi 24 órában, élőben figyelik is a történteket, és szükség esetén járőrt küldtek a tetthelyre.

Ebből máris látszik, hogy nem pusztán a kamerákon múlik a siker, hanem inkább azon, hogy van-e elég bevethető rendőr. De Klauser még így is azt állítja: a bekamerázás a tényleges bűnözési helyzetet nem befolyásolta lényegesen, hanem pusztán az emberek biztonságérzetét javította.

Az adatvédelmet különösen fontosnak tartó Németországban a mostani kameravitában elhangzott az a költői kérdés is: vajon milyen kamerával, hol és hogyan állíthatták volna meg például a tunéziai terroristát, aki tavaly lopott kamionnal hajott bele az egyik berlini karácsonyi vásárba. Annyi bizonyos, hogy a térfigyelés nem fékezi meg sem a halálra is elszánt terroristákat, sem a hirtelen felindulásból támadókat, sem a zavart elméjű garázdákat.

A berlini közlekedési vállalat viszont azt tapasztalja, hogy csökkent a rongálások száma, mióta nyilvánvaló, hogy utólag azonosítani tudják a tetteseket. Szintén a kamerák vezették nyomra a rendőröket az utóbbi idők nagy felháborodást keltő eseteiben, amikor embereket támadtak meg a metróban. Igaz, az utólagos azonosítás egyelőre hagyományos módokon, számítógépes arcfelismerés nélkül zajlik. Azt is tudni illik, hogy a fel nem használt felvételek 48 óra elteltével automatikusan törlődnek.

Csakhogy: aki felügyelő rendszereket szerel fel, az adatokat hagyományoz az utódaira is – figyelmeztetett a Spiegel. Hogy csak egyet idézzünk a példák közül: ha valamikor netán hatalomra kerülnének az iszlamisták, visszakereshetnék, ki vásárolt alkoholt a pályaudvaron. Abszurd? Napjainkban Törökország példázza, mennyire hamar megváltozhat a helyzet egy országban.

©

Alig zavar már bárkit is a kamerák özöne a demokrácia egyik mintaképének (egyúttal azonban az orwelli Nagy Testvér hazájának) tekinthető Nagy-Britanniában. A sokáig rendezetlen jogi helyzet miatt úgy elszaporodott a magán és állami térfigyelés, hogy ma senki sem tudja megmondani, hány kamera működik, de alighanem világcsúcs a sűrűségük. Elfogadottságukat az alapozta meg, hogy 1993-ban kamerák képei alapján sikerült elfogni egy kisgyerek elrablóját és gyilkosát. Akad olyan becslés, amely szerint a világ lakosságának alig egy százalékát kitevő briteket a világ biztonsági kameráinak húsz százaléka figyeli. A bűnözési statisztikák ingadozása ugyanakkor nem mutat összefüggést a kamerák terjedésével.

Egészen más a helyzet Kínában, ahol a mindmáig teljhatalmú kommunista párt a legkorszerűbb technikákkal építgeti ki a Nagy Testvérhez méltó megfigyelést. Sanghajban 97 hatóság adataiból minden egyes polgárról már most 5198 információt összegez a „társadalmi tisztesség rendszere“. Tudják róluk, adtak-e vért, van-e adóhátralékuk, blicceltek-e a metrón, segítenek-e a szomszédaiknak. A jók kis kedvezményeket kapnak (kaució nélkül bérelhetnek biciklit, önrész nélkül vehetnek fel hitelt), a rosszak esetleg nem jutnak repülőjegyhez, gondjaik lehetnek az álláskereséssel. A digitális dicsőség- és szégyentáblát 2020-ig egész Kínában be szeretnék vezetni.

De ami az adatok egyesítését illeti, csöndben Nyugat-Európában is vannak fejlemények. Németországban májusban módosítottak törvényt, azóta a biztonsági szervek könnyebben hívhatják le a személyi igazolványokhoz amúgy is digitálisan rögzített (biometrikus) arcképeket. Londonban novemberben lépett életbe az a törvény (Investigatory Power Bill), amelynek alapján rutinszerűen összesíthetőek a polgárok internetezési szokásai. A kamerás megfigyelés automatizálásáról pedig EU-pénzekből is folynak kutatások, ilyen például az INDECT vagy a P-REACT program.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Két turista kávét főzött Velencében, nem kellett volna

Két turista kávét főzött Velencében, nem kellett volna

Hány férfi kell ahhoz, hogy legyőzze Serena Williamst teniszben?

Hány férfi kell ahhoz, hogy legyőzze Serena Williamst teniszben?

Aranyérmes Siklósi Gergely a budapest vívó-vébén

Aranyérmes Siklósi Gergely a budapest vívó-vébén

Mutatjuk, min mentek végig Armstrongék a nagy utazás előtt - képgaléria

Mutatjuk, min mentek végig Armstrongék a nagy utazás előtt - képgaléria

Egy nap alatt hat embert mentettek ki a vízirendőrök a Balatonból

Egy nap alatt hat embert mentettek ki a vízirendőrök a Balatonból

Ruhákat akart lopni, harapni próbált

Ruhákat akart lopni, harapni próbált