Sík András Mars-kutató az M1-nek adott interjújában felidézte, eddig több mint 40 küldetés indult a Marsra, amelyeknél vagy a légkört, vagy a felszínt tanulmányozták, volt olyan, amelyik az élet nyomait kereste. Az új InSight űrszonda feladata viszont más, a bolygó belső szerkezetét és folyamatait vizsgálja, hogy megértsék a bolygó mag-köpeny-kéreg felosztását, és megtudják, hogy aktív-e még a belseje.

Az űrszonda a tervek szerint november végére ér az ötszázmillió kilométerre lévő Marshoz. Ezután két éven át végez méréseket egy helyben; két fontos műszere van, egy rengésmérő és egy fúróberendezés. Előbbi azt vizsgálja, hogy történnek-e rengések a mag vagy a köpeny belsejében, utóbbival pedig a bolygó felső öt méteréről szereznek adatokat, arról, hogy milyen a bolygó hőáramlása. Hozzáfűzte: ha a köpenyben még van folyékony halmazállapotú anyag, az az InSight méréseiből kiderülhet. Erről eddig nem voltak információk.

Sík András kitért arra is, hogy ha a geológiai aktivitás fennáll, kiderülhet, hogy a Marson néhány kilométerre leásva geotermikus energiát tudnak hasznosítani a jövőben akár lakóhelyek fűtéséhez. Egy marsi kolónia fűtésének megoldása egyre kevésbé csak elméleti kérdés. A vörös bolygón történő letáborozás mellett már nemcsak fantasztikus, hanem tudományos érvek is szólnak. De persze a fűtés kérdése nem az egyetlen gond – íme 5 dolog, amit feltétlen meg kell oldanunk, hogy elinduljunk végre a Marsra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.