szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kanadai University of British Columbia kutatóinak egy minden eddiginél hatékonyabb napelemet sikerült készíteniük, amely megépítéséhez a kólibaktériumot hívták segítségül. Egyetlen lépés választ el bennünket a minden időben működő napelemtől.

Az elmúlt évek tendenciáit látva mára nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőt (többek között) a napenergia jelenti. Amellett, hogy nemrég bemutatták az eddigieknél 30x(!) olcsóbb napelemet, nemrég egy összesítés is bebizonyította, hogy ilyen módon jóval olcsóbb áramot előállítani, mint atom- vagy szénerőművekkel. (Arról nem is beszélve, hogy mennyivel tisztább a megoldás.)

Mivel a napelemek ára egyre kevésbé jelent problémát, a szakemberek egy másik probléma felé fordultak. A paneleket ugyanis csak ott érdemes felszerelni, ahol kellő időn át süt a nap – vagyis az északi országokban – egyelőre nem túl vonzó ez az alternatíva. A kanadai University of British Columbia kutatói azonban egy olyan megoldást fejlesztettek ki, ami áttörést hozhat a piacon.

Illusztráció.
YouTube / SolarCity

Arra már korábban is volt példa, hogy baktériumokkal ötvözték a napelemes technológiát. Ennek lényege, hogy a létrehozott panel a fotoszintézist próbálja meg "lemásolni", így állítva elő az energiát. Ez azonban meglehetősen költséges megoldás, ráadásul a cellák előállítása sem környezetbarát.

A szakemberek állítása szerint azonban most egy olcsó előállítási módot is sikerült kifejleszteniük. A kutatók genetikailag módosított kólibaktériumot alkalmaztak, hogy nagy mennyiségű likopint termeljenek. Ez az anyag adja a színét például a paradicsomnak, de a napenergia kitermelésében is rendkívül hatékony.

A kólibaktériumokat ásvánnyal vonták be, amelyek félvezetőként szolgáltak, majd az egészet egy üvegfelületre helyezték fel. Ennek köszönhetően négyzetcentiméterenként 0,686 milliamper erősségű áramot állítottak elő, ami közel duplája a korábbi eredményeknek.

Illusztráció.
adas.uk

A legnagyobb fejtörést most az okozza, hogy a kólibaktériumokat valahogy megpróbálják életben tartani. A jelenlegi kísérletek során ugyanis a baktériumok elpusztulnak, így nem lehet a napelemet tartósan használni. Ha ezt sikerülne megoldani, a kifejlesztett napelemet még a rossz fényviszonyok között (például bányákban vagy a tengerekben) is használni lehetne, nem is beszélve arról, hogy felhős időben is képes áramot termelni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!