A mai Indonézia északi területéről kelet felé hajózva, és szigetről szigetre haladva juthattak el az első emberek Új-Guineába, amely akkor még az ausztrál kontinenshez tartozott - állítják ausztrál kutatók egy új tanulmányban.
Ezek az emberek szigetről szigetre haladtak, feltehetőleg egy olyan hely után kutatva, ahol biztos táplálék- és egyéb források állnak a rendelkezésükre. A szigetek közötti látási viszonyok akkoriban nagyon kedvezőek lehettek ehhez a kalandos vállalkozáshoz.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) szakemberei szerint a "leginkább költséghatékony" vagy legegyszerűbb útvonal Borneón át vezetett Celebeszre (Szulavézi), majd több kisebb szigeten át Misoolra, amely a mai Új-Guineán fekvő Nyugat-Pápua tartomány partjainál fekszik.
A Journal of Human Evolutionben publikált tanulmány készítői azt a két Ausztráliába vezető lehetséges útvonalat elemezték, amelyet még 1977-ben vetett fel egy amerikai antropológus, Joseph Birdsell.
A tanulmány társszerzője, Shimona Kealy szerint a mostani eredmények azt mutatják, hogy az ausztrál bennszülöttek ősei valószínűleg a "kettes számú" útvonalon érkezhettek a kontinensre 50-70 ezer évvel ezelőtt. A tengerszint akkor a jelenleginél 25-50 méterrel alacsonyabb volt, ami azt jelenti, hogy könnyűszerrel át lehetett jutni Ausztráliába.
A kutatók szerint Birdsell első számú javaslata, amely egy Timoron át az északnyugat-ausztráliai partokhoz vezető útvonal volt, kevésbé valószínű, tekintve, hogy a Timorban feltárt településmaradványok jóval fiatalabbak, mint az észak-ausztráliaiak.
A kutatók szerint az egykor összefüggő szárazföldet alkotó Új-Guinea, Ausztrália és Tasmania területeiből álló kontinens (Szahul) emberek általi meghódítása jelenti a legkorábbi közvetett bizonyítékot a hajózás kialakulására.
(Képünk illusztráció.)
"Ez a tanulmány segít elmesélni Ausztrália történetét, különösen az őslakosok számára érdekes módon, elismerve a korai modern emberek bátorságát, újító és hajózási képességeit" - mondta Kealy.
