A Huawei sajtóeseményein leginkább az Apple telefonjaihoz szokta mérni saját aktuális csúcsmodelljeit, a Mate 20 Pro októberi prezentációjában azonban legalább fél tucat dián feltűnt a Samsung Galaxy S szériája is. Egy közös ponttal még meg lehetett volna toldani a diasort, a Huawei ugyanis a Samsungtól leste el a kétoldalt kissé „lelógó”, hajlított képernyő ötletét. Ez, a Mate 20 Pro esetében 6,39 hüvelykes AMOLED-panel határozza meg leginkább a készülék karakterét. Az előlap összhatása még a továbbra sem túl ízléses szenzorszigettel együtt is megnyerő. Ráadásul a képminőséggel – melyre optikai tuningként hat a kétoldali lehajlítás – a vállalat szó szerint is láthatóan felnőtt a legnagyobbakhoz. Ez azért fontos, mert néhány éve még sokak számára perdöntő volt, hogy az iPhone-oknak és a Galaxy S mobiloknak is mennyivel szebb a kijelzője.

AFP / ImagineChina / Stringer

A Mate 20 Pro esetében – a prémiumérzetet egyébként jelentősen növelő – hajlítottság problémaforrás is lehet, a hírek szerint némelyeknek bosszúságot okoz. Az elmúlt napokban a közösségi oldalakon megszaporodtak a felhasználók, akik különös, a képernyő szélein megjelenve sarki fényt idéző fényjelenségre panaszkodnak. A teszt során általunk is tapasztalt, zöldes hatás főleg gyengébb fényviszonyok között figyelhető meg. A mindennapi használat során nem éreztük zavarónak, de az interneten feltűnt fényképek alapján vannak, akiknél aggasztóbb a helyzet. A Huawei saját fórumában mindenesetre már ígéretet tett arra, hogy cseréli a rosszul sikerült paneleket.

Amit a képernyőn látni, arra már aligha lehet panasz. És nem csak az 1440x3120 pixeles felbontás miatt. A gyártó hosszú évek óta csiszolgatja EMUI nevű kezelőfelületét, amely a készüléken futó Android 9.0 Pie operációs rendszerrel együttműködve nagyon kényelmesen használható. Az EMUI friss, 9.0 verziójára sikerült kigyomlálni a korábban még több hónapnyi használat után is alig észrevehető, de zavaró apróságokat. Ahogy a Google is jó munkát végzett: a szintén 9-es verziószámot viselő Androidban például a korábbinál sokkal intuitívabb a navigáció. Ezen a téren hosszú időn át sok mindennel próbálkoztak a szoftverfejlesztők. Mostanra azonban kikristályosodott, hogy a képernyő alá tett három rendszergombot nem egy időnként az előlap alatt, máskor a hátlapon elhelyezett gomb váltja, hanem teljesen eltűnik ez az egység a fedélzetről. Akik nem próbáltak ilyen mobilt, azok számára talán elsőre hihetetlenül hangzik, de tényleg így, gomb(ok) nélkül lett a lehető legintuitívabb a navigáció. Az alkalmazások közti váltás vagy éppen egyes appok bezárása néhány órányi használat után már abszolút kézre esik, ahogy a „vissza gomb” (a képernyő bal széléről kell egy picit befelé mozdítani ujjunkat) és az azzal éppen ellentétesen előhozható, előrelapozó funkció használata is természetesnek hat.

Huawei

A navigációt korábban segítő gombot sokáig azért nem tudták/merték elhagyni a gyártók, mert abban volt az ujjlenyomat-leolvasó szenzor is. Az Apple a gordiuszi csomót egy megfelelő szintűre fejlesztett arcleolvasós azonosító technológiával vágta át, így tüntette el az iPhone-okról a Home gombot. A Huawei Mate 20 Próban alkalmazott megoldása ennél sokkal profibb: az arcalapú azonosítást ugyan behozták – az ehhez szükséges technológia miatt nyúlt olyan nagyra a képernyő tetején lévő szenzorsziget –, viszont az ujjlenyomatszenzor is maradt. Csak berakták a képernyő alá. Tapasztalataink szerint mindkét technológia jól működik. Az ujjlenyomatok érzékelésének helyét egy picit szokni kell, de ebben azért segít a telefon: ha azt érzékeli, hogy ujjunkkal (vagy hát bármivel) közelítünk a mobilunk felé, akkor a felvillantja az ujjlenyomatos piktogramot ott, ahova érintenünk kell barázdáinkat. Ha már villanás: apróság, de az alkalmazásokon belüli (például vásárlásos) sikeres ujjazonosításkor maga a képernyő is villan egyet, ami kifejezetten science fictionös hatást kelt. Akit nem érdekel az ilyesmi, azt ez nem fogja zavarni, aki viszont szereti a sci-fi mozikat, az értékelni fogja az apró gesztust.

A felhasználói élményhez a szoftverek mellett a házon belül készülő Kirin 980 chipset sebessége is hozzájárul. Kettő 2,6 GHz-es, kettő 1,92 GHz-es és négy 1,8 GHz-es processzormagról beszélhetünk. Az ezek által diktált tempóhoz jön még az a 6 GB RAM, amelyet a felénk forgalmazott típusba szereltek. (Melyben a tárhely 128 GB-os, microSD helyett az annál jóval apróbb műanyag darabot jelentő NM-kártyával bővíthető.) A mobilt nehéz megdöccenteni, minden gyorsan, akadásmentesen történik rajta. Külön jó, hogy eközben még az erőforrásigényesebb feladatoknál sem melegszik túl a készülék.

AFP / ImageChina / Stringer

És ami még jobb, hogy az aksi sem merül közben vészesen. Miközben az iPhone Xs Max és a telefonok többsége átlagos használat mellett szűk egy napon át bírja szuflával – tehát a reggeli indulástól az esti ágyba kerülésig kitart –, a Huawei készüléke 1,5-2 napon át húzza. Az említett „szük nap” viszont még intenzív használat mellett is megvan, olyan intenzív mellett is, amely az átlagos telefonokat 4 óra alatt nullára meríti.

Ha már szóba került a szintén nemrég tesztelt csúcs-iPhone, akkor kiemeljük, hogy az üzemidőbélinél sokkal drámaibb különbséget tapasztaltunk, amikor a gyártó által mellékelt töltőre tettük a mobilokat. Az iPhone (3174 mAh kapacitású) akkumulátorának teljes feltöltése 219 percet vesz igénybe, a Mate 20 Pro (4200 mAh-es) akkujának ehhez 70 percre van szüksége. A gyakorlatban persze jellemzően nem nulláról kell eljutni százra. Így talán életszerűbb azt említeni, hogy egy reggeli vagy esti gyors készülődés 15-20 perces ideje alatt az előbbi készülék alig vesz fel áramot, míg utóbbi bőven megtelik annyi energiával, amellyel már kitart a munkanap vagy egy hosszúra nyúló éjszakai kikapcsolódás végéig.

Huawei

Már csak ennyiből is érezhető, hogy az Apple mérnökeinek kevés álmatlan éjszakájuk akad az akkumulátor innovatív megújítása miatt. (Vagy ha álmatlanul forgolódnak is, láthatóan nem éri meg fennmaradniuk.) Miközben huaweies társaik idén őszre egy egészen érdekes ötlet megvalósításával álltak elő: a Mate 20 Pro nem csak vezeték nélkül tölthető, de a készülék töltőként is szolgál. Az elsőre csak technikai magamutogatásnak tűnő megoldás nagyon is hasznos akkor, mikor egyre több okosóra és vezeték nélküli fülhallgató képes így energiát felvenni. Így azok töltőit nem kell magunkkal hordani. Arról már nem is beszélve, hogy a Huawei telefonja így más, kevésbé szerencsés mobilok vésztöltésére is használható.

Hasonlóan kiemelkedő a Mate 20 Pro 40+20+8 megapixeles kamerarendszerének minősége. A Leicával közösen tervezett kamerával továbbra is a piac legszebb eredményét produkálja a Huawei. A tavaszi zászlóshajó P20 Pro esetében külön anyagot szenteltünk ennek, az abban tett megállapítások mind igazak az új Mate-re is. Újdonság a két „szélsőérték”, az ultraszéles látószög és a szupermakró lehetőség megjelenése: mindkettő hasznos segítség a nem csak vakítós értelemben látványos felvételek készítéséhez. A fotók feljavítására szolgáló gépintelligencia viszont továbbra sem közel tévedhetetlen. Legalábbis nem neveznénk túl intelligensnek azt, aki/ami egy helikoptert kutyának néz, a cipőnket pedig gyakran halként azonosította. Ahogy a kamera elé tett ételek kalóriaértékének becslése is igen változatos üzembiztossággal működik. Ám a fényképezés végeredményére ezzel együtt nem lehet panasz.

A látványpékség része, hogy a Mate 20 Pro három kamerája – a vakuval kiegészülve – egy látványos és ízléses négyzetes elrendezést kapott. Az egyre csak sokasodó kamerák optimális elhelyezésével egy ideje már próbálkoznak a gyártók. Úgy érezzük, hogy a vállalat marketinges terminológiája szerint Matrixnak nevezett elrendezéssel a Huawei megtalált egy jó utat, amely igen karakteressé teszi a hátlapot, így pedig a készülék megjelenésének összhatását is.

Huawei

Azért viszont nagy kár, hogy a néhány éve még ismeretlen, mára a második legnépszerűbb márkát forgalmazó kínaiak több technológiai fogás mellett az árpolitikát is ellesték nagy konkurenseiktől. Aligha tévedünk, ha azt írjuk: az itthon 330 ezer forintba kerülő Mate 20 Prót 200 ezer forintért adva is maradt volna profit a vállalatnál. De az is igaz, hogy tulajdonképpen önsorsrontás lenne kevesebbet elkérnie egy olyan világban, melyet a dobogón mellette álló Samsung és Apple már hozzászoktatott a bőven 300 ezer forint fölötti okostelefonokhoz.

Többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni ezekről, kövesse a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.