A feltaláló Nikola Tesla távirányítható kishajójának bemutatóját mindenki ámulattal figyelte az 1800-as évek végén, és nem értette, hogyan mozoghat valami, amely “láthatatlan parancsoknak" engedelmeskedve képes a vízzel teli medence egyik pontjáról a másikra úszni.

Honti Pál, a TEDxDanubia kurátora szerint Tesla játékszere akár a mai drónok elődeinek is tekinthető, hiszen ezek az eszközök is ugyanúgy viselkednek: oda mennek, ahova irányítjuk őket, amikor csak szeretnénk. Míg azonban egy miniatűr hajó csak néhány percnyi szórakozást képes nyújtani, a drónokról egyre inkább bebizonyosodik,

sokkal többre hivatottak egy hobbi szinten használható eszköznél.

Honti Pál

HungaroControl

A HungaroControl által rendezett csütörtöki Drón Konferencián elhangzottak szerint 2016-ban még 446 ezer repülőgépet tartottak nyilván, a drónok száma viszont már akkor 3 millióra volt tehető. A Gartner piackutató elemzései szerint az évtized végére 20 millióra nőhet majd a számuk, miközben olyan területen is bevethetővé válhatnak, melyekre korábbra csak legyintettünk volna. A legnagyobb nemzetállamok is érzik ezt: csak az Egyesült Államok dollármilliárdokat kíván invesztálni a drónkutatásba az elkövetkező években, de Japán, Olaszország és Kína sem szeretne lemaradni.

Káresemény? Filmgyártás? Mindegy

Honti szerint a drónok üzemeltetését ma alapvetően három réteghez sorolják (katonai, katasztrófa- és rendvédelem, fogyasztói-szórakoztató célú), de közben nagyon gyorsan élénkül az üzleti vonal is.

MIT / Melanie Gonick

Ide sorolható például az építőipar és a filmgyártás, de a kis repülő eszközök a mezőgazdaságban is ugyanúgy megállják a helyüket. Ahogy a logisztika és a szállítmányozás, az infrastruktúra és hálózat-létesítés feladatai is mind-mind megoldhatók, de legalábbis könnyebbé tehetők a segítségükkel. Honti szerint világosan látható, hogy a drónok teljesen más dimenzióba terelnek egyes, ma még főleg ember végezte munkafolyamatokat. Erre példaként a káresemények elbírálását hozta fel: a jövőben nem járjuk majd körbe egy összeomlott ház környékét, a drón végzi ezt el helyettünk. Hasonló történik most a kínai nagy falnál is, ahol az építészek drónokkal térképezik fel a kritikus és javításra szoruló pontokat, amiket máshogy lehetetlen lenne megközelíteni.

Mobiltelefonnal felszerelt robogók

A csütörtöki konferencián, ahol a magyarországi helyzetkép, valamint egy itteni – kötelezőnek szánt – szoftver is szóba került, Honti a drónokkal kapcsolatos víziókat is ismertette. Megfogalmazása szerint a jövő ilyen eszközei egyáltalán nem hasonlítanak majd a mostaniakra. Honti szerint úgy lehetne ezt leginkább összegezni, hogy a jövő drónjai inkább lesznek okosmobillal felszerelt robogók, mint klasszikus, reptethető eszközök. A hasonlat nem véletlen: a robogót méretéből (és sebességéből) adódóan sokan lebecsülik, miközben hajlamosak megfeledkezni arról is, mennyire sokoldalú járműről van szó. A dugókkal teli, városi közlekedésben gyakorlatilag verhetetlenek, és más célra, de ugyanezt használja a pizzafutár és az öltönyös üzletember is. Kényelmesebb, mint a bicikli, egy kocsinál pedig mindenképp olcsóbb őket fenntartani. A telefon hasznát meg nem kell ecsetelni.

StockSnap

Egy vízió szerint a jövő drónjai nem csak a kiszállítást forradalmasíthatják, erejüket elsősorban a hálózatba rendezés képessége jelenti majd: az eszközök képesek lesznek egymással is kommunikálni, a másikhoz csatlakozva pedig telefonvonalat és internetet létesíteni akár egy egész városban, amelyet korábban valamilyen természeti katasztrófa sújtott. Egyébként épp ezt igyekszik megteremteni a DroneNet nevű kutatási projekt. Vagyis már most létező technológiáról van szó, csak a szükséges fejlesztések miatt továbbra is főleg kísérleti eszközként működtetik.

A Honti által elmondottak szerint a drónok a klasszikus, őrző-védő szolgálatot is jobbá tehetik. Létezik már olyan ötlet, amely testőrként kamatoztatná tudásukat, és született már olyan is, amelyik az éjszakai életben tűnik hasznosnak, elsősorban a nőknek: a kis eszköz az ember mellett repülve kíséri haza őt. Az élő videokapcsolás lehetővé teszi, hogy az irányító folyamatosan (de csakis jó értelemben) szemmel tartsa “célpontját”, amíg az elhalad a kevésbé biztonságos környéken. Szükség esetén riasztani is tud, és azonnal képet ad a támadókról, a helyzet súlyosságáról, az esetleges sérülésekről, valamint a helyszínről, ahol az incidens megtörtént. Ezáltal nem csak idő nyerhető, a sértett is hamarabb kerül biztonságba, miközben az elkövetők azonosítása és kézre kerítésük gyorsabbá válik a hatóságok számára.

Honti egy másik érdekes lehetőséget, a drónok otthoni segédeszközként való kamatoztatását is megemlítette. A drónoknak ugyanis nem kell akkorának lenniük, mint ahogy ma ismerjük őket, hiszen a jövőben akár (sokkal) kisebb méretben is felbukkanhatnak, újabb felhasználási területeket nyitva ezzel.

A Lady Bug

HungaroControl

A Lady Bug nevű, egyelőre inkább sci-finek tűnő fejlesztés a 90-es évek egyik filmklasszikusa, a Drágám, a kölykök összementek! világát vetíti elénk: olyan miniatűr drónok elkészítése is lehetővé válik, amelyek a mindennapi problémák megoldásában segíthetik majd tulajdonosukat. Például gombnyomásra pásztázni kezdik a lakás különböző pontjait az elveszett kulcs után, de a keresett rúzs vagy szemhéjpúder is felkutathatóvá válik azzal, hogy a gépek a táskába “belemászva” vizsgálják annak tartalmát. És akkor még nem beszéltünk a virtuális valósággal való keresztezhetőségről, melyből napjainkban is létezik már működő projekt: a szemüveg/sisak viselője az adott városban állomásozó drónhoz kapcsolódva repülve járhatja be Londont, Kairót, a gíziai piramismezőt, és minden mást, ahova az útiköltségek hiányában, vagy súlyos, a járását nagyban korlátozó sérülésből adódóan fizikailag nem tud elutazni.

A problémák (amik nincsenek is?)

A drónok alkalmazhatóságának növelése azonban magával hoz bizonyos problémákat is. A javarészt most is létező gondok egyike a privátszféra megsértése, hiszen egy drónnal a távolból, a kukkoló azonosítása nélkül válik megfigyelhetővé valaki.

De ott van a biztonság kérdése is: a YouTube-on nem egy olyan videót találni, amelyen a drón egy utasszállítóhoz vagy kisrepülőhöz közel kerülve veszélyezteti az utasok életét. Honti szerint az ilyen és hasonló helyzeteket drónoknak tervezett “légifolyosók” kialakításával, azonosítók vagy a légiközlekedés kimondottan nekik tervezett rendszereivel (Air Traffic Control Systems) lehetne orvosolni. A jó hír, hogy a megoldások már körvonalazódnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának dróntechnológiával is foglalkozó Facebook-oldalát.