Az új méréseket az óceánokra 2000 óta kihelyezett 3900 mérőbója adatai segítették. Az adatok alapján az 1971 óta végbement melegedés nagyobb, mint amit az ENSZ legutóbb, 2013-ban kalkulált – írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában.

A 2000 méterig is lehatoló mérések alapján a vízmelegedés gyorsulóban van. A klímakutatók túlnyomó többsége szerint a légkört az üvegházhatású gázok ember okozta kibocsátása melegíti, a hő egy részét az óceánok veszik fel. A vízmelegedés arra készteti a halakat, hogy hűvösebb vizekbe meneküljenek. "A globális felmelegedés itt van, következményei már most súlyosak, nincs kétség" – írták közleményükben a szerzők. A káros gázok kibocsátása a mezőgazdasági termelés módosításával, illetve a táplálkozási szokások megváltoztatásával nagyban mértékben csökkenthető lenne.

A jövő héten publikálandó adatok azt mutatják, hogy a Föld óceánjai 2018-ban melegebbek voltak, mint a korábbi rekord évében, 2017-ben – mondta Licsing Cseng, a tanulmány vezető szerzője, a Kínai Tudományegyetem légköri fizikai intézetének kutatója. Cseng a Reutersnek elmondta, hogy 2000 óta szinte minden évben megdőlt az óceánok hőrekordja. 1971 és 2010 között mintegy 0,1 Celsius-fokkal nőtt az óceánok vízhőmérséklete. A 2013-as ENSZ-becslés lassabbnak ítélte melegedést, de nem adtak meg olyan értéket, ami összehasonlítást tett volna lehetővé.

AFP / Mark Ralston

Az Európai Unió klímaváltozási szolgálata, a Copernicus Climate Change Service hétfőn megjelent tanulmánya szerint a tavalyi volt a negyedik legmelegebb év a felszíni hőmérséklet alapján a 19. század óta. Az óceáni hőmérsékletet kevésbé befolyásolják az időjárás éves változásai. Akár ezer év is letelhet, míg az óceánok mélyét elérik a felszíni változások. A felmelegedés – többek közt – csökkentheti az óceánok oxigéntartalmát, károsítja a korallzátonyokat, amelyek a halak tömegének szolgálnak keltetőül. A melegebb tengerek több párát bocsátanak ki, ami erőteljesebb viharokat eredményez. A vízmelegedés a tengeri jeget is olvasztja (a Jeges-tenger legvastagabb jégtakarójának 95 százaléka már például eltűnt), mindez pedig a vízszint emelkedését okozza.

A globális felmelegedés persze nem csak a vízhőmérséklet emelkedését hozza. Ausztrália vezető tudományos testülete, a CSIRO szerint szélsőségesebb időjárásra, hőhullámokra, bozóttüzekre, viharokra és szárazságra kell készülni miatta. A legrosszabb, hogy mégsem lehet olyan könnyen visszafordítani, habár az EU kitalált valamit, amellyel talán menthető lenne a helyzet. Csak az a baj, hogy bődületesen sok pénz kell hozzá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is ismertető Facebook-oldalát.