szerző:
MTI / hvg.hu

Yoshua Bengio, Geoffrey Hinton és Yann LeCun kapják idén az "informatika Nobeljeként" számontartott Turing-díjat a mesterséges intelligencia területén elért közelmúltbeli áttöréseket megalapozó technológia kifejlesztéséért.

A tragikus sorsú második világháborús kódfejtőről, Alan M. Turing brit matematikusról elnevezett, egymillió dollárral járó díjat az Amerikai Informatikai Társaság (ACM) ítéli oda évente, és a Google internetes konszern finanszírozza.

Az ACM szerdán jelentette be, hogy idén a "mélytanulás keresztapáiként" is emlegetett szakemberek kapják az elismerést a mesterséges neurális hálózatok – információ-feldolgozó eszközök, amelyek képesek tanulni, és a megtanult információt felhasználni – területén végzett kutatásaikért.

©

"A mesterséges intelligencia az egyik leggyorsabban fejlődő tudományterület és az egyik legfelkapottabb beszédtéma" – mondta Cherri Pancake, a New York-i székhelyű ACM elnöke. A kezdet azonban nem volt ennyire egyszerű. "Az emberek hosszú ideig azt gondolták, hogy amit mi hárman csinálunk, annak semmi értelme" – idézte fel Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem nyugalmazott professzora, a Google mélytanulással foglalkozó kutatócsoportjának munkatársa. Hozzátette: "úgy vélték, hogy nagyon téves irányban kutatunk, és hogy amit csinálunk, az igencsak meglepő időtöltés látszólag értelmes emberek részéről. Azt üzenem a fiatal kutatóknak, hogy ne adják fel, még ha mindenki örültségnek is tartja, amit csinálnak".

[Ha el tudja mondani egy mondatban, hogy mi most a munkája, akkor van egy riasztó hírünk]

Yann LeCun jelenleg a New York-i Egyetem professzora és a Facebook vezető kutatója a mesterséges intelligencia terén, míg Yoshua Bengio a Montreali Egyetem munkatársa, valamint az Element AI Inc vállalat társalapítója.

Balról jobbra: Yann LeCun, Yoshua Bengio és Geoffrey Hinton.
©

A Turing-díj korábbi kitüntetettjei között van Tim Berners-Lee, a világháló (World Wide Web) brit atyja, valamint az internetes kereskedelmet lehetővé tévő két amerikai kriptográfus, Whitfield Diffie és Martin Hellman.

Turing azt állította: ha egy gépi résztvevő a kísérletben szereplő emberek legalább 30 százalékával elhiteti, hogy ő is ember, akkor olyan szintű intelligenciát mutat, ami egyértelműen bebizonyítja, hogy a "gondolkodó gép" megvalósítása lehetséges. 2014 júniusában erre konkrét példa is született: egy magát Eugene Goostman néven bemutató számítógépes program sikeresen hitette el az emberi bírálókkal, hogy a válaszokat egy hús-vér ember adja.

A mesterséges intelligencia napjainkban már igen változatos dolgokra képes: van már olyan, amelyik megmondja, hogy melyik gyereknek mi a baja, de a szisztéma többek közt a processzorgyártásnak is óriási lökést adhat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szerdától drágul a benzin

Szerdától drágul a benzin

Dárdai: Ha legyőzzük a szlovákokat, kijutunk az Eb-re

Dárdai: Ha legyőzzük a szlovákokat, kijutunk az Eb-re

Meghalt az ember, aki sokat tett azért, hogy az ön számítógépe is nagyobb biztonságban legyen

Meghalt az ember, aki sokat tett azért, hogy az ön számítógépe is nagyobb biztonságban legyen

Ez a SUV még az USA-ban is tényleg nagynak számít

Ez a SUV még az USA-ban is tényleg nagynak számít

Lemond a miniszterségről Von der Leyen

Lemond a miniszterségről Von der Leyen

Fontos dologra figyelmezteti az amerikai légierő az ufóhívőket

Fontos dologra figyelmezteti az amerikai légierő az ufóhívőket