A "mélytanulás keresztapái" kapták az idei informatikai Nobelt

A tragikus sorsú második világháborús kódfejtőről, Alan M. Turing brit matematikusról elnevezett, egymillió dollárral járó díjat az Amerikai Informatikai Társaság (ACM) ítéli oda évente, és a Google internetes konszern finanszírozza.

Az ACM szerdán jelentette be, hogy idén a "mélytanulás keresztapáiként" is emlegetett szakemberek kapják az elismerést a mesterséges neurális hálózatok – információ-feldolgozó eszközök, amelyek képesek tanulni, és a megtanult információt felhasználni – területén végzett kutatásaikért.

AFP

"A mesterséges intelligencia az egyik leggyorsabban fejlődő tudományterület és az egyik legfelkapottabb beszédtéma" – mondta Cherri Pancake, a New York-i székhelyű ACM elnöke. A kezdet azonban nem volt ennyire egyszerű. "Az emberek hosszú ideig azt gondolták, hogy amit mi hárman csinálunk, annak semmi értelme" – idézte fel Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem nyugalmazott professzora, a Google mélytanulással foglalkozó kutatócsoportjának munkatársa. Hozzátette: "úgy vélték, hogy nagyon téves irányban kutatunk, és hogy amit csinálunk, az igencsak meglepő időtöltés látszólag értelmes emberek részéről. Azt üzenem a fiatal kutatóknak, hogy ne adják fel, még ha mindenki örültségnek is tartja, amit csinálnak".

[Ha el tudja mondani egy mondatban, hogy mi most a munkája, akkor van egy riasztó hírünk]

Yann LeCun jelenleg a New York-i Egyetem professzora és a Facebook vezető kutatója a mesterséges intelligencia terén, míg Yoshua Bengio a Montreali Egyetem munkatársa, valamint az Element AI Inc vállalat társalapítója.

Balról jobbra: Yann LeCun, Yoshua Bengio és Geoffrey Hinton.

amturing.acm.org

A Turing-díj korábbi kitüntetettjei között van Tim Berners-Lee, a világháló (World Wide Web) brit atyja, valamint az internetes kereskedelmet lehetővé tévő két amerikai kriptográfus, Whitfield Diffie és Martin Hellman.

Turing azt állította: ha egy gépi résztvevő a kísérletben szereplő emberek legalább 30 százalékával elhiteti, hogy ő is ember, akkor olyan szintű intelligenciát mutat, ami egyértelműen bebizonyítja, hogy a "gondolkodó gép" megvalósítása lehetséges. 2014 júniusában erre konkrét példa is született: egy magát Eugene Goostman néven bemutató számítógépes program sikeresen hitette el az emberi bírálókkal, hogy a válaszokat egy hús-vér ember adja.

A mesterséges intelligencia napjainkban már igen változatos dolgokra képes: van már olyan, amelyik megmondja, hogy melyik gyereknek mi a baja, de a szisztéma többek közt a processzorgyártásnak is óriási lökést adhat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.