Az eseményeket az amerikai űrkutatási hivatal LADEE (Lunar Atmosphere and Dust Environment Explorer) nevű űrszondája segítségével figyelték meg. A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány szerint a meteorrajok becsapódása 2014. január 9-én, április 2-án, 5-én és 9-én történt. A misszió során a szonda a Hold körül keringett, hogy részletes információkat gyűjtsön az égitest gyér légkörének szerkezetéről és összetételéről, eközben történt az észlelés.
Bizonyítékok léteznek arra, hogy a Holdon van víz és hidroxil, a víz eredete azonban vitatott. "A Hold légkörében az idő nagy részében nincs számottevő mennyiségű víz vagy hidroxil. De amikor a Hold áthaladt egy ilyen meteorrajon, elég vízgőz távozott ahhoz, hogy észleljük. És amikor véget ért az esemény, a víz vagy hidroxil eltávozott" – mondta Richard Elphic, a LADEE projekt kutatója.
[Magyar műhold már az idén lesz, de az újabb magyar űrhajósra várni kell]
Víz felszabadításához a meteoritoknak legalább 8 centiméterre kellett behatolniuk a felszín alá. A csontszáraz felső réteg alatt egy vékony átmeneti réteg, majd egy hidratálódott réteg található, ahol a vízmolekulák valószínűleg a talaj- és kőzetrészecskékhez tapadnak – olvasható a tanulmányban. Ugyanakkor a Hold felszíne meglehetősen porhanyós, így a legkisebb meteorit is képes felszabadítani egy kis vízgőzt. Amikor egy meteorraj zúdul a Hold felszínére, a felszabadított víz belép az exoszférába és ott elterjed. Ennek a gőznek mintegy kétharmada bejut az űrbe, de mintegy egyharmada visszatér a Hold felszínére a tanulmány szerint.
A kutatás segíthet megmagyarázni a sarkok közelében lévő kráterek sötét mélyeiben lévő jéglerakódásokat. A vízgőz ugyanis itt hosszú ideig marad stabil az alacsony hőmérséklet miatt.
["Eljutunk a Holdra, és kitűzzük rajta az izraeli zászlót"]
"Tudjuk, hogy a víz egy része a Holdról származik, mivel a felszabadított víz tömege nagyobb, mint a meteoritokban lévő víz tömege" – hangsúlyozta Dana Hurley, a Johns Hopkins Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
