szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Még időskorában is rendkívül aktív volt Szent-Györgyi Albert, a rák ellenszerét is kutatta, hogy segíteni tudjon az emberiségen. A magyar tudós szeptember 16-án született, rá emlékezünk.

1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas orvos és biokémikus. Ő az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon folytatott tudományos tevékenységéért – a C-vitamin felfedezéséért – kapta meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémia rangos díját, a Nobel-díjat.

1917-ben diplomázott, azután külföldön tanult biológiát, gyógyszertant, bakteriológiát, majd Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett, megismerkedett az elektronfizikával és a kvantummechanikával is. 1928-ban hazatért és Szegeden elvállalta az egyetem biokémiai tanszékének vezetését. Itthoni sejtlélegzéssel kapcsolatos kutatásai közben felfedezte a fumársav katalitikus (folyamatot gyorsító) hatását, így jutott el C-vitamin izolálásához.

Szent-Györgyi Albert 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le. 1962-ig az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én Woods Hole-ban hunyt el.

"A biológia célja az élet megismerése"

Az „élet maga” izgatta igazán Szent-Györgyi Albertet. Egy életen át kutatta az élő anyag állapotát. Egykori tanítványával izoláltak két, az izom összehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjét, és felfedezéséért komoly esélyesnek tartották egy újabb Nobel-díjra. Felfedezte a P-vitamint, élete végén a rák ellenszerét kutatta, még 93 évesen is az emberiségen akart segíteni. Életét a humanizmus vezérelte, úgy tudományos munkájában, mint privát cselekedeteiben.

©

Az orosz fronton karon lőtte magát, hogy számára véget érjen a háború és folytathassa kutatásait, Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából pedig az angolokkal tárgyalt, hogy az országa is kiléphessen az értelmetlen vérontásból. Nem csupán világraszóló eredményei, de életszemlélete, humánuma is példa lehet a világ, az ország előtt.

A The New York Times is beszámolt arról 1940. január 17-én, hogy felajánlotta a Nobel-díját a Finnországért Alapítványnak, miután a Szovjetunió megtámadta Finnországot. A cikket tartalmazó kötetben olvasható, hogy a díjat egy kereskedő kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Szent-Györgyi Nobel-díját ma is ott őrzik. (Ha a tudóssal kapcsolatos más érdekességekre is kíváncsi, kattintson ide.)

A Goodwill Pharma az Egészségért Közhasznú Alapítvány úgy tiszteleg a professzor önzetlen humanitása és példás szorgalma előtt, hogy hagyományteremtő céllal létrehozta a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díjat. A díjra a jelölési lehetőség szeptember 16-án, a neves tudós születésnapján újraindul, így ismét bárki jelölhet orvost vagy egészségügyi szakdolgozót.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Balla István Kult

Petőfi, Szent-Györgyi, Kabos - nem tudott mit kezdeni velük az iskola

Soha nem kedvezett a magyar iskola a zseniknek. Rengeteg, azóta klasszikussá vált írónk, költőnk, színészünk és tudósunk bukdácsolt, és utált iskolába járni. A helyzet ma is az, hogy a kiugróan tehetséges gyerekeket sokszor szellemi fogyatékosnak tartja a rendszer.