Az iráni hackerekből álló Phosphorus-csoportról egy ideig nem lehetett hallani, de most kiderült, miért nem: csendben nagyszabású akcióra készültek, amibe nyár végén bele is kezdtek – politikusok ellen.
Az iráni kormányzathoz köthető csoport megpróbálta feltörni a 2020-as amerikai választásokon az elnökjelöltségre pályázók levelezését - ezt a Microsoft hozta nyilvánosságra egy pénteki blogbejegyzésében.
Az informatikai óriáscég szerint idén augusztusban és szeptemberben a Phosphorus-csoport több mint 2700 alkalommal kísérelte meg feltörni az elnökjelöltségre pályázó politikusok és kampányaik levelezését.
De az incidens érte kormányzati tisztségviselők és újságírók elektronikus levelezését is.
A hackertámadások négy alkalommal sikeresek voltak, de olyan email-fiókokat, amelyek elnökválasztási kampánycsapatokhoz vagy kormányzati tisztségviselőkhöz tartoztak volna, nem sikerült feltörni. A Phosphorus megpróbálta megváltoztatni az egyes e-mailek jelszavait, vagy a felhasználók telefonszámait megszerezve próbálta meg érvényesíttetni az új jelszót és így behatolni a levélfiókokba is. A Microsoft értesítette a hackertámadások áldozatait, de az érintettek neveit nem hozta nyilvánosságra. A vállalat - a blogbejegyzésen kívül - további részleteket sem kívánt nyilvánosságra hozni.
Tom Burt, a Microsoft felhasználói biztonságért felelős alelnöke, aki a blogbejegyzést közzétette, úgy vélekedett, hogy a hackertámadások nem voltak "technikailag kifinomultak". Megjegyezte ugyanakkor, hogy a hackerek a célba vett személyekről meglepően sok és részletes információval rendelkeztek, ami arra utal, hogy hosszasan előkészíthették a számítógépes támadásokat. Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a Microsoftnak meggyűlt a baja a Phosphorus-csoporttal. Idén márciusban például 99 olyan internetes oldalt távolítottak el, amelyet a Phosphorus hozott létre és arra használt, hogy kibertámadásokat indítson amerikai kormányzati hivatalok, üzletemberek, vagy egyszerű felhasználók ellen.
A nagy amerikai számítógépes cégek már hónapok óta figyelmeztetnek az Irán felől érkező számítógépes fenyegetés erősödésére. Májusban például a Facebook és a Twitter jelentette be, hogy iráni propaganda-profilokat távolított el. Ezek a profilok republikánus politikusok nevében jelentkeztek be és Irán-barát politikai üzeneteket közvetítettek a közösségi médiában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Szerinte a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
