Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.
Négy kontinens 25 országának több mint száz tudósa 28 globálisan fontos haszonnövény 371 vadon élő rokonának 4644 magmintáját gyűjtötte be gyalogosan, gépkocsival, csónakon, lovon, sőt elefánton utazva a világ legtávolabbi pontjaira.
"Nem egy parki sétáról beszélünk. Ezek az utazások gyakran veszélyesek és fizikálisan embert próbálók voltak hőségben, porban, vadállatok jelentette veszélyek közepette" – mondta Hannes Dempewolf, a Crop Tust nevű globális kezdeményezés vezetője, hozzátéve, hogy a magvakat gyűjtők által a terepről hozott történetek gyakran emlékeztetnek az Indiana Jones-filmek jeleneteire.
A Crop Trust a Brit Királyi Botanikus Kertekkel és a Kew Gardensben lévő Millenniumi Magbankkal (MSB), valamint norvég támogatással folytatja a maggyűjtést, amely a legambiciózusabb globális erőfeszítés arra, hogy megőrizzék a haszonnövények vadon élő rokonainak a magjait. A vadon élő növények ugyanis fejlődésük során képesek voltak zord körülményeket is túlélni, köztük a csapadékhiányt, az áradásokat, szélsőséges hőmérsékleteket és a rossz minőségű talajt, és így kiaknázatlan források lehetnek a klímaváltozásnak ellenálló növények termesztéséhez.
A növényeket veszélyezteti a mérték nélküli erdőirtás, a városok növekedése, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok, és sokszínűségük elvesztése veszélyeztetheti a globális élelmiszerbiztonságot.
"A banán jól példája a veszélyeztetett növénynek, mivel egyre gyakrabban támadja meg betegség" – mondta Chris Cockel projektmenedzser, felidézve, hogy a második világháború utáni időszakban majdnem kihalt a növény egy betegség miatt, amely most újra felütötte a fejét. A szakember szerint ontos, hogy az összegyűjtött magokat felhasználjuk, hogy visszahozzuk az elveszett genetikai jellegzetességeket, amelyek segítenek abban, hogy a banán ellenállóbb legyen különösen ezen betegséggel szemben.
Ha érdeklik a fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
