Máris jelentkezne űrhajósnak? És hogy megy az orosz?
Akár a NASA-hoz, akár a Roszkoszmoszhoz jelentkezne űrhajósnak, mese nincs: oroszul tudni kell. Ha alacsony termetű, inkább az oroszoknál felvételizzen, ha viszont nem ért a vírusirtókhoz, akkor inkább az amerikaiaknál érdemes kopogtatni.
"A magyar-orosz űrkutatási, űrtechnológiai együttműködés egyik legfontosabb céljaként immáron közösen tűztük ki azt, hogy 2024-2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson. Az ehhez szükséges kiválasztási és kiképzési munkálatokat haladéktalanul megkezdjük" – ezt Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be pénteken Moszkvában, miután tárgyalt Dmitrij Rogozinnal, az orosz állami űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetőjével.
Szijjártó már korábban beszélt arról, hogy legfeljebb 4 magyar űrhajóst képeznének ki, közülük kerülhetne ki az az egy, aki végül Farkas Bertalan – az első magyar űrhajós – nyomdokaiba léphet. A kiképzés 3 évig tart majd és 7-10 milliárd forintba kerülhet. Innentől már "csak" az a kérdés, hogy ki lesz az a négy szerencsés, aki megkezdheti a kiképzést. Egyáltalán: mi kell ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen?
Mivel Szijjártóék nem egyszerű űrturista fellövésében gondolkodnak, hanem kutatóűrhajóst szeretnének az űrállomásra küldeni (3-6 hónapos küldetésre), az biztos, hogy nagyon szigorú rostán kell majd átmenni. Hogy pontosan mennyire kemény lesz a válogatás, azt jól érzékelteti az a követelményrendszer, amelyet az orosz, illetve az amerikai űrügynökség szabott meg az űrhajósjelöltek számára.
Spoiler: kalandorok tényleg kíméljenek.
Mivel a magyar űrhajóst a Roszkoszmosz viszi majd fel az ISS-re, nézzük, hogyan zajlik a "felvételiztetés" a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Itt jelenleg is toboroznak űrhajósjelölteket, 2020. június elsejéig várják a jelentkezőket, és a NASA-nál jóval szigorúbb feltételeket határoztak meg. A mostani körben ugyan csak orosz állampolgárok jelentkezhetnek, de ettől az egytől eltekintve feltehetőleg hasonló elvárásokat támasztanak itt is, mint amilyeneket a leendő magyar űrhajós(ok)nak is teljesíteniük kell. Előre szólunk, hogy aki 35 évnél idősebb, 150 centinél alacsonyabb, 46-osnál nagyobb a lába, több mint 90 kilót nyom és sosem hallott a vírusirtókról, az felejtse el, hogy valaha kozmonauta lesz belőle.
A fizikai követelmények a következők:
- életkor: legfeljebb 35 év,
- magasság: 150-190 cm,
- testsúly: 50-90 kg,
- cipőméret: maximum 46-os (29,5 cm),
- kiváló (vagy ahogy a Roszkoszmosz fogalmaz: kozmikus) egészség, erőnlét, gyorsaság, állóképesség, tűrőképesség, rugalmasság, intellektus, memória.
Kizáró ok a büntetett előélet, a folyamatban lévő büntetőeljárás (különösen az államtitoksértés). Követelmény legalább egy idegennyelv ismerete (angol, francia, német, olasz vagy spanyol), az űrhajózás történelmének beható ismerete, alapvető jártasság az informatikában, fizikában, távközlésben, de még kultúrtörténeti ismereteket is megkövetelnek. Külön felsorolják az e-mail és a vírusirtó programok ismeretét.
Természetesen felsőfokú végzettséget is megkövetelnek (legalább egy diplomát, de inkább többet), valamint legalább három éves szakmai tapasztalatot. Alapvetően mérnöki-műszaki területen végzettek jelentkezését várják, de a reáltudományok széles skáláját felsorolják a jelentkezési lapon. Pályázhat rakétamérnök, repülőgépmérnök, informatikus, matematikus, elektroműszerész, rádiótechnikus, energetikus, gépészmérnök, fizikus, csillagász, nanotechnológiai mérnök, kémikus, de lehet biológus, orvos és pilóta is.
Ezenfelül egy sor egészségügyi, pszichológiai feltételnek is meg kell felelni. Bírni kell a terhelést, a súlytalanságot, a hipoxiát (oxigénhiányt), és persze a kiváló egyensúlyérzék is alap. A jelöltek rátermettségét – azon túl, hogy egy rakás orvosi papírt kell beadni –, különféle terheléses próbák során értékelik. Az alapszintű felmérő minimális követeményei a következők:
- 1 km futás 3:30 percen belül,
- 5 km sífutás 24:30 percen belül,
- 800 m úszás 20:10 percen belül,
- húzódzkodás 12-szer,
- lólengés 20 másodpercig,
- 10x10 méter oda-vissza futás 26 mp alatt,
- ugrás álló helyzetből 2,30 méter távolságra,
- trambulinugrás talajon, 90, 180 és 360 fokos fordulatokkal, legalább 60 cm magasságba,
- trambulinugrás vízbe, 3 méter magasból,
- Romberg-próba (fél lábon kell állni becsukott szemmel, előre nyújtott kezekkel, 45 másodpercig),
- elrugaszkodás víz alatt, 20 méterre,
- 11 perces teszt futópadon (1050 méter).
NASA: jöhetnek a nyugdíjasok is, ha bírják
Az amerikai NASA – legalábbis a hőskorszakhoz képest – meglehetősen engedékeny. Akkor az első hét űrhajós mind vadászpilóta volt, sőt többségük berepülő pilóta, mert a legfontosabbnak a repülésben szerzett jártasságot, illetve a túlterhelés elviselését gondolták.
A mai jelentkezőktől mindenekelőtt tudományos végzettséget várnak. Az űrhivatal öt tudományterületet vesz figyelembe: a műszaki tudományokat, biológiát, fizikát, számítástechnikát és a matematikát. Az természetesen nem kizáró ok, ha ezek mellett akad egy nyelvészeti vagy filozófiai diploma is, de a jelen ismereteink szerint ezekre a közeljövőben nem lesz szükség az űrben.
A javasolt képzettség persze a legtöbb esetben nem egyetlen papírt jelent: a most is a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó Christina Koch például szerzett egy diplomát villamosmérnökként, és mellé egyet fizikából. Vele van Jessica Meir, aki biológus- és űrkutató diplomával rendelkezik, meg egy doktorátussal tengerbiológiából, persze a svéd- és orosz nyelvtudás, valamint a pilótajogsi mellett.
A jelentkezőknek amerikai állampolgároknak kell lenniük, és nem javasolják, hogy valaki csak azért tegyen szert állampolgárságra, hogy űrhajós legyen. Természetesen a nemzetközi együttműködésben kiképzett űrhajósokra ez nem vonatkozik, őket saját országuk űrügynöksége delegálja.
Életkori megkötés érdekes módon nincsen; az eddigi űrhajósok kiválasztásukkor 26 és 46 év között voltak.
Nem elvárás már a repülős múlt sem, de még mindig ez az egyik út az űrbe. A NASA három év tudományos szakterületen szerzett tapasztalatot vár, vagy ezer óra repült időt sugárhajtású repülőgépen. Mindenesetre a repülési tapasztalat előnyt jelent. A kiképzés során T-38-as gyakorlógépekkel kell repülniük.
2007 óta nem kizáró ok az sem, ha a szükséges éleslátásra műtéti úton tett szert a jelentkező, csak az a feltétel, hogy a műtét után egy évnek kell eltelnie a jelentkezésig.
Egyes jártasságok előnyt jelentenek: a búvárok, a gyakorlott túrázók, illetve a vezetői tapasztalattal rendelkezők is jobb eséllyel indulnak. Oroszul egyébként minden űrhajósnak meg kell tanulnia.
A NASA nem tesz közzé fizikai követelményeket, de a kiválasztott jelölteknek két évig tartó kiképzésen kell keresztülmenniük, amelynek során teljesítőképességüket is próbára teszik. A korlátok egy részét a felszerelés diktálja: az űrhajósoknak be kell férniük a járművekbe, és mindannyiuknak képesnek kell lenni az űrsétára, amihez speciális szkafandert kell ölteniük.
A fizikai tesztről csak egyes részletek ismertek. A vérnyomás nem haladhatja meg a 140/90-et ülő helyzetben. Az űrhajós magasságának 157 és 190 centi között kell lennie.
A legfontosabb a minél tökéletesebb egészségi állapot, mivel egy egészségügyi vészhelyzet vagy végzetes, vagy rendkívüli visszatérést követel, ami roppant pénzt emészt fel.
A fizikai mellett pszichológiai teszten is át kell esni. Aki ezeken megfelel, és a mezőnyben a legjobbak között van, megkezdheti az érdemi kiképzést. Ennek során az űreszközök kezelését, elméleti alapokat sajátítanak el, de részt vesznek katonai túlélőgyakorlaton, kapnak orvosi képzést, nyomáskamrában ismerkedhetnek az alacsony és magas nyomás élményével, de felkészítik őket a média kezelésére is. A súlytalansággal először kísérleti repülőgépek fedélzetén találkoznak – ez többnyire hányással végződik –, az űrséták csínját-bínját pedig a NASA speciális medencéjében sajátíthatják el.
Nem határ a csillagos ég - Orbánék a szokásosnál is nagyobbat álmodtak
Csillagászati költségek, bonyolult kiválasztási és kiképzési procedúra, kétes megtérülés - számos kérdést vet fel Szijjártó Péter bejelentése, amely szerint 5 éven belül újra magyart küldünk a világűrbe. A másik oldalon azonban ott a presztízsértékű siker lehetősége. És azért ez sem mellékes.
Az űrhajósok életében a legkeményebb feladat – félrevezető neve ellenére – az űrséta. Ilyenkor az asztronauta az űrállomáson vagy más űreszközön végez javításokat. Ez igen megterhelő, elsősorban a felsőtestet és a karokat veszi igénybe. A mozgást komolyan akadályozza a túlnyomásos űrruha, amelynek ellenállását minden mozdulattal le kell győzni. A munka általában sokáig tart, nem ritka az öt-hat órás űrséta. Természetesen ebédszünet nincs, legfeljebb inni tudnak a beépített tömlőből. Sok űrhajós rendszeresen marokerősítő labdákkal edz, mert életbevágó, hogy erősen tudjanak fogni.
Mind Oroszország, mind az Egyesült Államok kivételes szellemi és fizikai állapotú űrhajós-jelölteket keres tehát. Természetesen időközben megjelent az űrturizmus intézménye is, amelyben volt már magyar résztvevő: Charles Simonyi egy Szojuz űrhajóval jutott el a Nemzetközi Űrállomásra, kétszer is.
Ezek az utak körülbelül húszmillió dollárba kerülnek, de cserébe nem kell megfelelni a fenti követelmények mindegyikének.
Magyarország azonban a tervek szerint teljes értékű kutatóűrhajóst kíván az űrbe küldeni. Mint látható, nem lesz egyszerű megtalálni a megfelelő embert a feladatra. Ám ha sikerül, a dokkolás után büszkén mondhatja: magyar vagyok, nem turista.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Inkább gyártsunk műholdat, mint robbanómotort – két perc alatt képbe hozzuk az űrprogramról
Miért kell Magyarországnak űrprogram? Mennyibe kerül, és miért Szijjártó Péterhez tartozik? Gergely Márton két perc alatt elmagyarázza a lényeget.
Még nem látszik, hogy nagyobb lesz-e az ötéves űrterv lángja, mint a füstje
A programért lobbizó szakemberek szerint valós lehetősége van annak, hogy újra magyar űrhajós induljon a csillagok felé. Az biztos, hogy a magyar űrkutatás és -ipar igyekszik behozni a hátrányát, a világ űrkutatása pedig jelentős átalakulás előtt áll.
