A Szunda-szorosban fekvő tűzhányó délnyugati része a 2018. december 22-i kitörés nyomán leomlott, a vízbe zuhant, víz alatti földcsuszamlást előidézve, ami pedig cunamit váltott ki. A szökőár több mint 400 ember halálát okozta a Szumátrát és Jávát elválasztó szoros partjainál, valamint ezreket sebesítette meg vagy kényszerített otthona elhagyására.

A kutatók azóta is próbálják rekonstruálni, hogy mi is történt pontosan azon az éjszakán, ám az eddigi tanulmányok csupán a vulkán felszínen megmaradt részeire összepontosítottak. A brit földtudományi központban dolgozó Dave Tappin és kollégái azonban rájöttek arra, hogy a vizsgálatokat a vulkán hiányzó, immár az óceán mélyén heverő részeire kell összpontosítani ahhoz, hogy teljes képet kapjanak a történtekről – tudósít a BBC.

"Az összeomlásról készített előzetes modelleket olyan műholdas felvételekre alapozták, amelyek csupán a tűzhányó felszíni részeit mutatják" – magyarázta a kutató. Most azonban a szakemberek akusztikus mélységmérő segítségével térképezték fel a vulkán körüli óceánfeneket. "A mi részletes tengermélység térképünk azonban a 200 méteres mélységben lévő domborzatot mutatja meg, felfedve azokat a háromszög alakú, összetartozó kőzetdarabokat, amelyek korábban az Anak Krakatau délnyugati oldalát alkották."

A törmelékmező, amelynek egyes darabjai a 70-90 méteres magasságot is elérik, a vulkántól 2000 méterre elnyúlik a tengerfenéken.

Tappin csapata újraszámolta a vulkán kőzetveszteségére vonatkozó becsléseit is, és az új eredmények kevesebbet mutatnak a korábbi számoknál. Az egykor 335 méter magas vulkán megmaradt részeire alapozott számítások azt sugallták, hogy a tűzhányó 0,27 köbkilométernyi anyagot veszíthetett. Az új számítások szerint azonban 0,19 köbkilométernyi – csaknem 200 millió köbméternyi – szikla és por csúszott bele az óceánban a kitöréssorozat hatására.

[Lenézett a vulkán kráterébe az egyik műhold, és valami csodálatosat vett észre]

Tappin, aki az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) San Franciscóban megrendezett őszi találkozóján ismertette az eredményeiket, kollégáival azt is megállapította, hogy a lejtő, amelyen a vulkán délnyugati része az óceánba csúszott, nem volt olyan meredek, mint azt korábban feltételezték.

Az Anak Krakatau összeomlásával kapcsolatos ismereteket arra fogják felhasználni a kutatók, hogy felbecsüljék, mekkora veszélyt jelentenek a világ hasonló vulkánjai. Jelenleg 40 olyan tűzhányó van világszerte, amelyek beomlása a környező vizekbe hasonló katasztrófához vezetne.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.