Az ELTE által megkérdezett magyarok harmada tart attól, hogy elkapja a koronavírust

Több mint ötezren töltötték le az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának Szociálpszichológia Tanszéke által összeállított online kérdőívet. A március 26. és április 5. között zajlott vizsgálat végzői a koronavírusról kérdezősködtek: azt akarták feltárni, hogy a járvány első heteiben az emberek mennyire voltak hajlandók a közösségi szempontokra tekintettel alakítani a viselkedési szokásaikat, mennyire voltak hajlandók követni a hatóságok utasításait, illetve mennyire voltak nyitottak a hatóság intézkedéseit kritizáló hangokra.

A kutatáshoz 5454 válasz érkezett. Az egyetem szerint a válaszadók csaknem egészére, 96 százalékára szolidaritás és önzetlen viselkedési hajlandóság volt jellemző. A közösségorientált viselkedést a kutatók olyan kérdésekre adott válaszokkal mérték, mint például mennyire lennének hajlandók saját áldozatok vállalására mások egészségének megóvásáért, illetve mennyire viselkednének önzetlen módon bizonyos hétköznapi helyzetekben. Például megosztanák-e mással az elfogyóban lévő terméket.

[Koronavírus: a 11. napon már súlyosan beteg 46 éves kínai férfi vérplazmát kapott, másnapra azonnal jobban lett]

A felmérésben résztvevők jól informáltnak tartották magukat a témában, amit megerősített, hogy hat, koronavírussal kapcsolatos tényre vonatkozó kérdésre a válaszadók 69 százaléka hibátlanul válaszolt. 23 százalék egyetlen hibát vétett.

A hatóságok utasításait nagyjából ugyanannyian követnék (44 százalék), mint ahányan nem (43 százalék). Ezzel szemben a válaszadók túlnyomó többsége, 86 százaléka vallotta azt, hogy érdemes odafigyelni azokra is, akik kritizálják a hatóságok intézkedéseit.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hatóságok utasításainak elfogadása és a kritikus hangokra való odafigyelés legnagyobb mértékben azzal függ össze, hogy valaki egyetért-e a kormány intézkedéseivel vagy sem, az általános politikai orientációjával és azzal, hogy a személy mennyire tekintélyelvű, azaz mennyire tartja fontosnak egy erős vezető követését és a hagyományos értékek védelmét.

A tudományos eredményekbe vetett hit a jobboldaliak körében csökkenti az engedelmességet és növeli a kritikus hangokra való odafigyelést, míg a baloldaliaknál éppen növeli az engedelmességet és csökkenti a kritikus hangokra való odafigyelést.

Habár jelenleg hatalmas az együttműködő és önzetlen viselkedési hajlandóság, a hatóságoknak való engedelmesség mértéke ennél sokkal alacsonyabb. Az eredményekből úgy tűnik, hogy a jobboldali emberek inkább elfogadják a hatóságok utasításait még akkor is, ha azokkal nem értenek egyet, azonban a baloldali emberek hatóságokkal való együttműködése leginkább úgy váltható ki, ha az intézkedések tudományos érvekkel alátámasztottak, egyetemes emberi értékekre és a másokkal való együttérzésre építenek.

A megkérdezettek több mint fele (55 százaléka) a koronavírus-járványt saját magára és családjára nézve veszélyesnek gondolja, azonban csak 33 százalék tart attól, hogy ő vagy családtagjai elkapják a betegséget.

Annak ellenére, hogy a kitöltők mindössze 38 százaléka gondolja, hogy általánosságban véve súlyos gazdasági következményei lesznek a járványnak, 62 százalék tart tőle, hogy a családjára anyagi terhet ró a járvány.

A válaszadók csaknem 1,8 százaléka érintett úgy a koronavírusban, hogy egy közeli hozzátartozója lett beteg vagy halt meg; 1,3 százaléknak van olyan ismerőse, akinek pozitív tesztje lett, és 13,5 százalék ismer olyan embert, aki hatósági karanténba került vagy pozitív volt a tesztje.

A kutatást Kende Anna, az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszék egyetemi docense vezette. A felmérést végző kutatócsoport az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola és a Szociálpszichológia Tanszék munkatársai voltak, Csaba Sára, Nyúl Boglárka és Engyel Márton.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.