München után Hamburg is kidobhatja a Windowst és az Office-t

München volt az első olyan német város, amelyik a nyílt forráskódú szoftverek felé fordult a Microsoft programjaitól, és úgy tűnik, Hamburg lehet a következő renitens.

  • hvg.hu hvg.hu
München után Hamburg is kidobhatja a Windowst és az Office-t

Egyelőre még csak korai szakaszukban tartanak az elképzelések, azonban – a német Der Standardban megjelentek szerint – csak idő kérdése, hogy Hamburg is nyílt forráskódú szoftvereket használjon a közigazgatás számítógépein, felszámolja az egyoldalú függőséget, és a „digitális szuverenitás mintájává” váljon.

A nyílt forráskódú alternatívákra való áttérés a Microsoft szoftvereiről számos előnnyel jár, például alacsonyabbak a költségek és a kódok is jobban ellenőrizhetők „házon belül”. Németország harmadik legnagyobb és egyik leggazdagabb városa, München már évekkel ezelőtt meglépte ezt (hogy azután ide-, majd odatáncoljon), s most Hamburgban is váltás következhet.

Az viszont egyelőre még nem világos, hogy Hamburg esetében teljes átállásról lenne szó, vagy csak bizonyos szoftverek helyettesítéséről, például a Microsoft Office csomag esetén a LibreOffice-ra történő váltásról. Ha viszont a teljes átállás volna a cél, akkor a Linux válthatná fel a Windowst, bár egyelőre azt sem tudni, hogy egy meglévő disztribuciót használnának vagy sajátot fejlesztenének (München például saját LiMux projektje volt). Az viszont vitathatatlan, hogy két ilyen jelentős város támogatása nagyban hozzájárul a nyílt forráskódú ökoszisztéma jelentőségének növekedéséhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?