Egy német kutatócsoport úgy véli, rájött, miért alakulhat ki vérrögösödés egyeseknél, akik az új koronavírus okozta betegség, a Covid–19 ellen az AstraZeneca vagy a Johnson & Johnson védőoltását kapták. A kutatócsoport azt is el tudja mondani a gyártónak, hogyan lehetne olyanná alakítani a vakcinákat, hogy megelőzzék a problémát.

A kulcs az adenovírus, vagyis a közönséges nátha egyik okozója, amelyet arra használnak, hogy a koronavírus úgynevezett tüskefehérjéjét a szervezetbe juttassa – mondta Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem professzora, a kutatócsoport vezetője. A Pfizer–BioNTech és a Moderna által fejlesztett, úgynevezett mRNS-alapú oltóanyagok nem használják ezt a szállítási módszert, és nem is kapcsolható hozzájuk a vérrögképződés mellékhatása.

[Egy életen át is kitarthat a koronavírus elleni immunvédelem, ha a fertőzés után védőoltást is kap valaki]

A probléma ritka, de nagyobb a kockázata a fiatalabb korcsoportokban, amelyeket kevésbé veszélyeztet a súlyos Covid-19 kialakulása. Az Egyesült Királyságban nagyjából 33 millióan kapták az AstraZeneca oltását, 309 esetben alakult ki vérrögösödés.

AFP / JOEL SAGET

A kutatócsoport egy megjelenés előtt álló, szakértők által még nem ellenőrzött tanulmányban az írta, hogy a probléma az adenovírus sejtmagba jutásakor keletkezik, nem annyira a sejtfolyadékban, ahol a vírus általában a fehérjét előállítja. „Az adenovírus életciklusa magában foglalja a sejtek megfertőzését, az adenovírus DNS-ének bejutását a sejtmagba, majd a gének átírását a gazdaszervezet átírási gépezete által. Itt a probléma: a vírus DNS-darabja nincs optimalizálva arra, hogy a sejtmagon belül átíródjon” – írták.

A sejtmagban a tüskefehérje darabjai összeakadhatnak vagy széttörhetnek. Ezek mutáns fehérjerészekké válhatnak, amelyek a szervezetbe kerülnek, és igen ritkán vérrögképződést okoznak – vélik a tudósok.

[Kiderült, mennyire hatásos a kínai Sinopharm-vakcina]

Marschalek szerint a vakcinák átalakíthatók úgy, hogy a problémát elkerüljék. A Johnson & Johnson már kapcsolatba lépett a kutatócsoporttal. A gyógyszergyártó „most igyekszik optimalizálni az oltóanyagot. Adataink birtokában meg tudjuk mutatni nekik, hogyan mutáljuk ezeket a szekvenciákat, amelyek úgy kódolják a tüskefehérjét, hogy elkerüljük a nem kívánt reakciókat” – tette hozzá. Az AstraZenecával még nem beszéltek, ám „nekik is elmondják, mit kell tenni, hogy a vakcina javuljon”.

Más tudósoknak azonban más elméleteik vannak, Marschalek és kutatócsoportja egyelőre hipotézist alkotott, amely más szakértők ellenőrzésére vár.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.