Egy kutató lefilmezte a hangyákat, ahogy „leköveznek” egy ragacsos felületet, így építenek hidat

Egy amerikai kutató lefilmezte, ahogy a kellemetlen csípésükről hírhedt vörös tűzhangyák mondhatni leköveznek egy ragacsos felületet, hogy tovább tudjanak haladni.

  • hvg.hu hvg.hu
Egy kutató lefilmezte a hangyákat, ahogy „leköveznek” egy ragacsos felületet, így építenek hidat

Különös teremtmények a hangyák: bár igencsak aprók, és neuronjaik száma töredéke az emberekének, olykor mégis megdöbbentő szervezettségről árulkodó viselkedést mutatnak. A csípéseikről ismert, Dél-Amerikában őshonos vörös tűzhangyák (Solenopsis invicta) egyenesen arra képesek, hogy a saját testükből hozzanak létre hidakat vagy lebegő tutajokat, hogy túléljék az árvizeket. Ehhez egymásba kapaszkodnak ragacsos lábpárnáik, karmaik hegyei és szájuk segítségével (óvatos, finom harapásokkal) – magyarázza a Science Alert. Egy-egy hangya átlagosan 14 kapcsolatot létesít a szomszédos hangyákkal, miközben a víztaszító külső vázuk segítségével képződött buborékokkal tartja magát lendületben.

A hangyák eszközöket is használnak nehezen áthelyezhető élelmiszerek, például folyadékok szállítására, méghozzá úgy, hogy különféle törmelékeket helyeznek a folyadékba. A Dél-Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatói korábban már kimutatták, hogy a hangyák a környező törmeléket (esetükben talajrészecskéket) felhasználva hidat tudnak létrehozni egy ragacsos, paraffinnal elkent felületen, hogy élelemhez jussanak.

Később kiderült, hogy a hangyák azonban valódi táplálék nélkül is borítottak be kezelt felületeket, ami azt jelzi, hogy az ilyesfajta felületek hozzáférhetetlensége, nem pedig az élelmiszer váltotta ki a viselkedésüket. Következésképpen előfordulhat, hogy a hangyák a részecsketakaró viselkedését változtatták meg, hogy módosítsák a nedves vagy hozzáférhetetlen felületeket táplálkozásuk során, amikor élelmet keresnek és szállítanak. Mindez versenyelőnyt jelenthet számukra a velük együtt előforduló hangyafajokkal szemben.

Még talajhidat is tudtak építeni egyfajta esszenciális balzsammal megkent felületen, amit amúgy erős hangyariasztónak tartanak. A Georgiai Egyetem rovarkutatója le is filmezte az elbűvölő építést.

A hangyák ezen képessége egyébként hozzájárul a bioturbáció fontos ökológiai folyamatához, a föld alatti talaj felszínre kerüléséhez, ami jelentősen javítja a vízáteresztő képességet és a talaj termékenységét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.