A 2000-es évek környékén egy fontos tudományos eredményről érkezett hír: a Humán Genom Projekt nevű kezdeményezés feltárta a teljes emberi genomot, illetve azonosította a nukleotidokban található összes gént. Utóbb kiderült, hogy az akkor közölt szám nem egészen pontos, a tudósok ráadásul több mint kétmillió új variánsról is szót ejtettek. Ennek ellenére úgy látták, hogy egy szekvencia akár egy hagyományos számítógépen is elmenthető.

Utóbbira kapta fel a fejét Elon Musk is, aki a napokban arról kezdett magyarázni, milyen módokon lehetne megőrizni az emberi DNS-t, és a vele kapcsolatos információkat. Szerinte – idézte őt a Futurism – még nem is kellene egy akkora adattároló a feladathoz. Ez a kijelentés azonban kissé átgondolatlan volt, az MIT Technology Review vezető szerkesztője ugyanis rögtön rákontrázott:

Antonio Regalado szerint Musk nem pontosan érti, miről van szó, mert egyetlen emberi genom tárolása is kb. 100 gigabájtot igényelne. Musk pedig nem egy emberben gondolkodik, hanem az összesben.

Ennél fontosabb azonban, hogy mi az a cél, ami Muskékat vezérli, azaz: pontosan mi miatt akarnák eltárolni az emberi DNS-t. Szakértői csapatok, illetve tudományos közösségek több esetben hangsúlyozták, hogy az emberiséggel kapcsolatos tudnivalókat el kellene menteni egy adattárolóra, utóbbit pedig például a Holdon is lehet őrizni. Ezt azzal magyarázták, hogy a szomszédos égitesten nincsek hurrikánok és földrengések, tűz sem pusztít, így a tároló biztonságban lenne.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.