A „Mit adtak nekünk a rómaiak?” kérdésre a Brian élete óta pontosan tudjuk a választ, egy valamit azonban biztosan nem árultak el az ősök: azt, hogy hogyan készítették el azt a betont, ami a mai napig ámulatba ejti az anyagtudósokat.

A szakemberek izgatottsága érthető, hiszen a 2000 éves szerkezeteknek nincsenek olyan problémáik, mint a modern változataiknak. Éppen ezért régóta igyekeznek már megfejteni a pontos összetételt, ám eddig nem jártak sikerrel. Most azonban talán igen.

A Science Advances című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a római beton döntő összetevője a puccolán lehet. Ez egy reaktív vulkáni por, ami Nápoly mellett, a Vezúv közelében fekvő Pozzuoli városából származik.

Pompeji nem is akkor pusztult el, ahogy tudtuk? Bordélyairól is lehet még újat mondani

Beléphetünk a házaiba, láthatjuk freskóit, pirulhatunk a falfirkáin - és még balsorsú lakóival is találkozhatunk. Pompejit igazán jól ismerjük, ám úgy lehet, mégis több, fontosabb és izgalmasabb mindaz, amit nem tudunk a Vezúv által elpusztított városról.

A beton előállításának közismert módszere, hogy a kalcitot vízzel keverik, így hidratált égetett mész jön létre. Ezt aztán puccolánnal és még több vízzel keverték el. Egy alternatív módszer azonban az úgynevezett száraz keverés, amikor az égetett meszet közvetlenül a vízhez és a puccolánhoz keverik anélkül, hogy először hidratálnák azt. Emiatt rögös darabok maradnak benne, amit mészkőként ismerünk.

A kutatók azt találták, hogy a Római Birodalom területén talált betonban ilyen mészkövek vannak.

Az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói érdekesnek találták ezeknek a jelenlétét. Bár ezek más módon is kialakulhatnak – például, ha a betont nem megfelelően keverik össze –, ám az, hogy mindenhol jelen vannak, azt jelenti, hogy ez egy tudatos betonkeverési módszer volt.

Csak most derült ki, hogy ma is jól jár, aki ott él, amerre anno a Római Birodalom utat épített

Ugyan az akár 2000 éves ókori római utak többsége mára már teljesen eltűnt, a helyükön jó eséllyel napjainkban is virágzik a gazdaság. Az útkutatás eredményei a jövő infrastrukturális tervezéseire is kihatással lehetnek.

Mindez azért is izgalmas, mert az ilyen módszerrel elkészített beton képes megjavítani önmagát. A betonon idővel repedések keletkeznek, amelyeken át a belsejébe folyhat a víz, ám a benne lévő mészkővel érintkezve újra kristályosodni kezd. A laboratóriumban a szárazkeveréssel előállított betonnál azt találták, hogy a repedés magától bezárult, és két héttel a megjelenése után már nem folyt bele a víz.

Mivel a betongyártás a globális szén-dioxid-kibocsátás 7 százalékáért felelős, az ilyen módon előállított betonnal ezt jelentős mértékben lehetne csökkenteni, ugyanis nem lenne szükség annyiszor javítani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.