szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sok minden kelt szorongó érzéseket az emberekben, s mostanában a klímaváltozás is egyike a kiváltó okoknak. Pszichológusok magyarázzák, hogy nem feltétlenül önző érdekek állnak amögött, hogy tartunk az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozástól.

Vannak, akiket már most is jobban érint az éghajlatváltozás, mint másokat. Az alacsonyan fekvő szigetországokban élők számára a közvetlen hatások – az emelkedő tengerszint, az erősebb hurrikánok és a növekvő viharok – joggal jelenthetik a legnagyobb és legközvetlenebb aggodalmat, féltik szeretteik életét. Azonban létezik egy ennél sokkal általánosabb aggodalom is.

Holland pszichológusok szerint a sok ember émelyítő szorongása amiatt, hogy a Föld milyen gyorsan melegszik, „egészséges és empatikus” válasz fajok és emberi életek millióinak elvesztésére. amiről azt mondják, benne van a pakliban. Közelmúltban végzett kutatásokra és interjúkra hivatkozva a szakemberek azzal érvelnek, hogy az éghajlati szorongás nem abból fakad, hogy az emberek félnek attól, hogy milyen hatással lehet ez rájuk, hanem az éghajlatváltozás globális és társadalmi következményei és az állatokra gyakorolt hatások miatti aggodalmakról van szó. „Legalábbis a globális északon sokan tapasztalnak éghajlati szorongást elsősorban azért, mert aggódnak másokért és a természeti világért" – idézi a Science Alert a holland Groningeni Egyetem munkatársát, aki egy olyan korábbi cikkre válaszolt, amelyik azt sugallta, hogy a klímaszorongás az emberek megélhetését veszélyeztető személyes kockázatokból ered.

Megkongatta a vészharangot a Magyar Tudományos Akadémia: extrém éghajlatváltozás, malária jöhet a Kárpát-medencébe

Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek - néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.

Annak felismerése pedig, hogy ez az empátia szorongást vált ki, kulcsfontosságú következményekkel járhat arra nézve, hogy az emberek hogyan tudnak megbirkózni az éghajlati szorongással. A (személyes) éghajlatváltozási kockázatokhoz való alkalmazkodás valószínűleg nem lesz hasznos stratégia az éghajlati szorongás kezelésére mindaddig, amíg a többi embert és a természetet fenyegető veszély továbbra is fennáll – vélik a kutatók, aki szerint további kutatásokra van szükség. Ezek ugyanis segíthetnek az egészségügyi szakembereknek megérteni azt, hogy az emberek mikor és miért tapasztalnak éghajlati szorongást, és így jobban tudnának megfelelő stratégiákat ajánlani ennek kezelésére.

De akkor mit lehet most tenni? Jeremy Fyke és Andrew Weaver éghajlatmodellezők szerint az egyének számára előnyös lehet az éghajlati veszélyeknek való személyes kitettségük csökkentésének módja ahelyett, hogy megbirkóznának a szorongással. A proaktivitás segíthet visszanyerni a kontroll érzését, a közösség által irányított kezdeményezésekhez való csatlakozás pedig a reményt adhat. És ez eléggé nyilvánvalónak tűnik, ugyanis ha az egyének látnák, hogy a kormányok és a vállalatok ténylegesen tesznek az éghajlatváltozás kiváltó okainak megoldása érdekében, az nagyban csökkentené az emberek aggodalmát bolygónk jövője miatt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!