A 18–79 éves magyar lakosság harmadának van valamilyen okosotthon eszköze, többségüknek maximum 3 darab. Attól még, hogy használ valaki ilyen háztartási megoldást, nem feltétlenül érzi a lakását, házát okosotthonnak: saját megítélés alapján a magyar lakosság 5 százaléka él okosotthonban. Ez derül ki a Reacty Digital tavaly elvégzett, a a 18–79 éves hazai lakosság körében nem, életkor, iskolai végzettség és régió szerint reprezentatív felméréséből.

A legelterjedtebb technológia az okostévé, az okosotthon eszközökkel rendelkezők háromnegyedének van. A használók negyede robotporszívóval, ötöde-ötöde okos világítással, fűtéssel és/vagy valamilyen biztonságtechnikai eszközzel rendelkezik. Bár ezek a háztartás minden tagja által használt vagy használható megoldások, a férfiak és a 30 év alattiak sokkal nagyobb arányban vásárolnak ilyen eszközöket, mint mások.

Aki alkalmaz a háztartásában okosotthon megoldást, annak bevált ez a technológiai újítás, szereti és elégedett vele, főként azért, mert könnyű azt kezelni. Több mint felük említette pozitívumként, hogy megkönnyíti az életét, és felük szereti kifejezetten azt, hogy távolról is irányítható az eszköz. Ezek a kényelmi szempontok fontosabbak a használóknak, mint az energiahatékonyság – mutat rá a kutatás.

Drámai sebességgel okosodnak az otthonok világszerte, erre az ukrajnai háború is rátesz egy lapáttal

Évente ötödével nő világszerte az okosotthoneszközök forgalma. A keresletet nem csupán a Covid és az energiaválság serkentette, de a home office terjedése és a nyugdíjasok számának növekedése is.

A 18-79 éves magyar lakosság 68 százaléka nem használ okosotthon megoldást, de 40 százalék nyitott arra, hogy a jövőben így tegyen. Ők leginkább robotporszívóra, okos világításra és fűtésre, valamint okostévére vágynak, de azokat főként a magas áruk miatt nem vásárolták (még) meg. A vásárlásra nyitottak tizedénél, a teljesen elzárkózók ötödénél jelennek meg biztonsági aggályok a hálózatra csatlakoztatható megoldások kapcsán.

Akinek nincsen okosotthon eszköze, az szkeptikus annak biztonságosságát illetően. A nemhasználók fele úgy véli, hogy az eszköz hálózatán keresztül megfigyelhetnék őket. Hasonlóan magas arányban vannak viszont azok is, akik úgy gondolják, hogy egyszerű átlagemberként nem jelentenek célpontot a kibertámadások elkövetői számára. Harmaduk ért egyet azzal az állítással, hogy a hálózaton keresztül átvehetik az irányítást az otthonuk felett és akár bűnözők is behatolhatnának hozzájuk. Ugyanezek a vélemények az okosotthon technológiát használók körében is megjelennek, de sokkal kisebb arányban.

Kipróbáltuk a Tesla otthoni riasztóját, amit pár perc alatt lehet telepíteni - és iszonyúan hangos

Fúrni nem feltétlenül kell, a telefont nyomogatni annál inkább, de azért azt sem túl sokáig. Az okosotthonos megoldásokban is utazó cseh Tesla egyik alapszettjét teszteltük.

A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy mindkét csoportban magas a bizonytalanság az okos megoldások biztonságos működését illetően – ez utalhat a kiberbiztonsággal kapcsolatos alacsony tudásszintre is. A használóknak mindössze negyede gondolja határozottan azt, hogy biztonságban vannak az adatai, vagy hogy betörésbiztosak lennének ezek a rendszerek.

A magyar lakosság körében tehát egyelőre többségben vannak azok, akik nem rendelkeznek okos háztartási megoldással. Az elemzés ugyan azt is megállapítja, hogy egyre több háztartás válik okossá, de elismeri, hogy ennek oka részben az, hogy egyre több háztartási eszközbe telepítenek olyan kommunikációs protokollt, amellyel az már okoseszköznek számít, akkor is, ha a vásárlónak ez nem igénye és ezt a funkciót valójában ki sem használja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.