A Koppenhágai Egyetem kutatóin a James Webb űrteleszkópnak köszönhetően tanúi lehettek a valaha volt legkorábbi galaxisok aktív kialakulásának. Ezek 400–600 millió évvel az ősrobbanás után jöttek létre. A távcső segítségével megállapították, hogy ezeket az objektumokat nagyon sok gáz veszi körül – írja az IFLScience.

Ezen galaxisok észlelése már a távcső képességeinek határát feszegeti.

Az objektumokból érkező fény rendkívül fontos információkat hordoz. A fényspektrumokból kiderült, hogy a fény egy részét azonnal elnyelte a gáz, ami az ősi galaxist körülveszi. Erről úgy gondolják, hogy hidrogén és hélium lehet. Kasper Heintz, a Science-ben megjelent publikáció vezető szerzője szerint az ilyen ősi galaxisok olyanok, mint apró pislákoló szigetek a hatalmas gáztengerben.

Simone Nielsen, a tanulmány társszerzője szerint az univerzum ezen időszakában a galaxisok nem önálló, elszigetelt egységek, hanem a gázon keresztül összekapcsolt alkotóelemek.

A vizsgált galaxis a társaival együtt a reionizáció korában létezett. Ez az az időszak, amikor az első csillagok fénye elkezdte leválasztani az elektronokat a galaxison belül, valamint az azt körülvevő gázokról. A csillagoknak és galaxisoknak nagyjából egymilliárd évükbe telt, hogy ezt megtegyék, aminek hatására a gáz átlátszóvá vált.

A kutatók a jövőben azt akarják leírni, milyen eloszlásúak voltak ezek a galaxisok, és milyen típusai léteztek ebben az időben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.