Holland kutatók tucatnyi olyan, már elhunyt beteg agymintáját elemezték, akik bár Alzheimer-kórban szenvedtek, nem voltak tüneteik.
Az amszterdami Netherlands Brain Bank rendkívül fontos forrás az idegtudományi kutatók számára. A komplexumban olyan önkéntesektől származó agymintákat tárolnak, akik különféle neurológiai és pszichiátriai betegségben szenvedtek, valamint olyanoktól, akik agyi betegségre utaló bizonyíték nélkül haltak meg. A szövetek mellett megtalálni a diagnózisok pontos beszámolóját, valamint az egyes donorok anonimizált kórlapjának másolatát.
Ez az adatbank lehetővé teszik a tudósok számára, hogy ezeket összehasonlítsák azokkal a tünetekkel, amit a való életben tapasztalnak a betegeknél.
A közelmúltban a Luuk de Vries, a Holland Idegtudományi Intézet munkatársa által vezetett csoport néhány rejtélyes anomáliát azonosított a rengeteg adat között. Kiderült, egyes emberek agyában az Alzheimer-kór minden jellemzője megmutatkozott, de az orvosi feljegyzések ellenőrzésekor világossá vált, hogy soha nem voltak tüneteik – írják az Acta Neuropathologica Communications című tudományos lapban.
De Vries szerint még most sem tudni pontosan, hogy az emberekben milyen folyamatok zajlanak le molekuláris- és sejtszinten. Emiatt olyan donorokat kerestek, akiknél ugyan rendellenesség látszódott az agyszöveteken, tüneteket azonban nem produkáltak. A vizsgálat során 12 ilyen betegre bukkantak.
Ahogy az IFLScience is írja, vannak olyan életmódbeli tényezők, amelyekről úgy gondolják, hogy késleltetik az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak kialakulását azoknál, akiknél egyébként magas a kockázat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben kiadott irányelvei több ilyen tényezőt is felsoroltak, például, ha valaki leszokik a dohányzásról, kevesebb alkoholt fogyaszt, egészségesen táplálkozik és rendszeresen mozog.
De Vires szerint a korábbi tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy ha valaki összetett feladatokat végez, akkor később jelentkezhetnek nála az Alzheimer-kór tünetei.
A kutatók összesen 35 donor adatait és mintát vizsgáltak át, különös figyelmet fordítva a génexpresszióra, vagyis arra, hogy miként működnek a gének az adott emberekben. De Vires szerint azt találták, hogy számos folyamat megváltozott azokban az emberekben, akik tünetmentesen voltak Alzheimer-kórosak.
Először úgy tűnt, hogy az asztrociták több antioxidáns metallotioneint (elsősorban a májban és a vesében található fehérjét) termeltek. Az asztrociták csillag alakú támogató sejtek az agyban, amelyeket de Vries a „szemeteshez” hasonlított. Logikus lenne, hogy azok, akik hosszabb ideig képesek ellenállni az Alzheimer-kórnak, hatékonyabb asztrocitákkal rendelkezzenek.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az agyban a toxikus fehérjék eltávolításáért felelős folyamat normálisan működött a tüneteket nem produkáló betegeknél, mint azoknál, akiknek tüneteik is voltak. Emellett arra is fényt derítettek, hogy előbbi csoport agyának energiatermelése jóval hatékonyabb a vártnál.
A kutatók hangsúlyozták, további vizsgálatokra lesz szükség a témában, de az már most biztosnak tűnik, hogy a tüneteket nem produkáló Alzheimer-kóros betegek agya másként működik, mint az átlagos betegeké.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
A BKV belső vizsgálatot indított.
