Kínai mérnökök szerint az általuk fejlesztett mesterséges intelligencia, az AI Commander már Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos háborús terveket is készített, a szimulációkban pedig folyamatosan ő dönt. Ennek ellenére állítják, a szellemet nem szabadították ki a palackból.
Új szintre emelheti a háborús konfliktusokat Kína. A Sicsiacsuang városában található Nemzetvédelmi Egyetem mérnökei olyan mesterséges intelligenciát (MI) fejlesztettek, ami a szimulált harci helyzetekben a parancsnoki szerepet tölti be. Vagyis a szellem egyelőre a palackban van, de idő kérdése, hogy mikor engedik ki azt.
A The South China Morning Post beszámolója szerint az AI Commander nevű fejlesztést a volt és jelenlegi kínai katonai parancsnokok tudásán és tapasztalatán képezték ki. A rendszert úgy alakították ki, hogy tükrözze az ember erősségeit és gyengeségeit. A projekttel májusban álltak először a nyilvánosság elé a mérnökök a kínai nyelvű tudományos lap, a Common Control & Simulation hasábjain keresztül.
Csia Csenhszing, a csapat vezető mérnöke szerint a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása ugyan előnyöket és veszélyeket is rejt magában, szerinte azonban az AI Commander életképes megoldás lehet, ami választ ad az ilyen fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekre is.
A kínai hadsereg legszigorúbb elve, hogy csak a párt adhat parancsot a fegyverek használatára. Éppen ezért a Népi Felszabadító Hadsereget is csak a Kínai Kommunista Párt tudja mozgósítani. A mesterséges intelligencia ugyanakkor egyre nagyobb szerephez jut a drónokon és robotkutyákon keresztül, amikor döntést kell hozni a fegyver bevetéséről. A lap szerint ugyanakkor a végső döntés továbbra is az embernél marad.
A szakemberek szerint az MI már számos műveleti tervet dolgozott ki az olyan területekkel kapcsolatban, mint Tajvan vagy a Dél-kínai-tenger. Ennek köszönhetően a tudósok beleláthatnak a csata káoszába, és értékelni tudják a különböző forgatókönyveket.
Csia és csapata szerint a robot jelenleg laboratóriumi körülmények között dolgozik, vagyis szimulált csatákban parancsol, vagyis lényegében „ketrecbe zárták”. A szakember úgy látja, az MI „jó szellemi képességekkel, kiegyensúlyozott és állhatatos karakterrel, valamint a helyzetek higgadt elemzésére és megítélésére való képességgel rendelkezik”. Emellett hiányzik belőle az érzelmi és az impulzív döntés, és gyorsan dolgoz ki gyakorlati terveket. Csia szerint ugyanakkor a rendszer bármikor finomhangolható.
A beszámoló szerint a rendszer már ott tart, hogy empirikus – vagyis tapasztalati – úton szerzett ismeretek alapján hoz döntéseket ahelyett, hogy az adatok analizálására hagyatkozna. A rendszer fejlesztésénél számításba vették az emberi feledékenységet is, így bizonyos információkat eldob, ha az adott méretűre szabott memóriája túlcsordul.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.
