szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az agy károsodása különféle – jelentős – személyiségváltozásokhoz vezethet, néhány ritka esetben pedig egyenesen kóros tréfálkozó lehet az emberből. Még illetlen helyzetekben is.

Mint a Science Alert írja, egy 2016-os esettanulmány egy olyan, 69 éves férfiről írt, aki agyvérzést követően kényszeresen kezdett viccelődni. Olyannyira, hogy még az éjszaka közepén is felébresztette a feleségét – csak azért, hogy elmeséljen neki egy viccet.

Amikor a férfi először találkozott neurológusokkal, 50 oldalnyi, leírt viccével érkezett, melyekben volt minden – a rosszabb fajtából is. A diagnózis pedig megszületett: witzelsucht. Ez a német elnevezés a „vicc” és a „függőség” szavakból tevődött össze, a tünetegyüttes pedig nem tréfa: leginkább pocsékul időzített, sértő vicceket takar, ráadásul a beteg remekül szórakozik a saját poénjain.

A kifejezést először Hermann Oppenheim német neurológus használta még 1890-ben, miután felfedezte, hogy a jobb homloklebeny sérülés vagy betegség általi károsodása olykor túlságosan humoros viselkedéshez vezet a betegeinél.

És van még furább is: 1929-ben Otfrid Foerster idegsebész agyműtétet végzett egy éber betegen, amikor megszúrt egy bizonyos agyi régiót – a beteg pedig latin, görög, héber és német nyelven kezdett viccelődni.

Hirtelen annyira megugrott a neurológiai betegek száma, hogy már ez a leggyakoribb megbetegedés a világon

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szegényebb országokban élők a leginkább kitettek a neurológiai problémáknak. A statisztikán sokat lehetne javítani a megelőzéssel.

Így tudták a tudósok leszűrni azt az agyi területet, ami a humorban is szerepet vállal. A felfedezés óta sem sikerült azonban megállapítani, hogy milyen gyakran fordul elő a witzelsucht, és hogy hogyan lehetne kezelni.

Mario Mendez neurológus azonban több mint 50 oldalnyi vicchez jutott hozzá, és 2005 óta több esettanulmányt is közölt a témában. Mára a tudósok tudják: a witzelsucht sokszor együtt, vagy átfedésben figyelhető meg más neurológiai tünetekkel.

És időnként egészen váratlan kedélyállapot-javulásokat is eredményezhet olyan embereknél is, akik valamilyen, az agyukat érintő sérülést megelőzően depressziótól szenvedtek, és öngyilkossági gondolataik is voltak – összegez a Science Alert.

S bár kezelés nincs, az orvosok többféle készítmény felírásával szoktak próbálkozni – jellemzően kevés sikerrel. A vizsgálatok azonban folyamatosan zajlanak, szóval nincs kizárva, hogy egyszer véget tudnak tenni a kényszeres tréfálkodásnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!