Az SZTE közleménye szerint a prosztatarák gyógyítására eddig alapvetően a hormonterápiát, a különböző kemoterápiás szereket és a besugárzást alkalmazták, ezeket egészíti ki a radioizotópos kezelés.

A közleményben idézik Pávics Lászlót, az SZTE Nukleáris Medicina Intézet vezetőjét aki kifejtette, a diagnosztikában és a terápiában új lehetőséget nyitott, hogy a prosztatarákra jellegzetes biokémiai eltéréseket is meg lehet jeleníteni megfelelő izotópos jelöléssel. Ha olyan radioizotópot használnak megfelelő molekulához kötve, amelynek terápiás (sejtroncsoló) hatása van, akkor specifikusan tudják kezelni a prosztatarák – csontban, nyirokcsomóban, lágyrészekben és egyéb szervekben – megjelenő áttéteit. A 177-lutécium PSMA (prosztata specifikus membrán antigén) terápia a betegeket nem terheli meg, mellékhatással alig kell számolni.

A mintegy nyolcezer prosztatarákos páciens eredményeit értékelő tanulmányok szerint a betegek több mint 50 százaléka már az első kezelésre jól reagált, illetve 80 százalékuk esetében többszöri kezeléssel jelentős javulást értek el jó életminőség mellett.

Az intézet munkacsoportja 2017-ben kezdett foglalkozni a PSMA-n alapuló diagnosztikus készítmény alkalmazásával. 2019-ben az egyetem urológiai klinikájával együttműködve elvégezték az első radioizotópos sebészeti szondával vezérelt nyirokcsomó-eltávolítást. 2020 decemberétől a Nukleáris Medicina Intézetben megkezdték a prosztataspecifikus membrán antigén PET/CT diagnosztikai vizsgálatát is, ami 2022 óta a prosztatarákos betegek rutin diagnosztikai módszerévé vált.

A vizsgálatokra jelenleg az ország minden részéből érkeznek betegek Szegedre. A mintegy nyolcéves fejlesztő munka eredményeként, az Onkoterápiás Klinika közreműködésével vált lehetővé az első, most már terápiás alkalmazása ennek az eljárásnak.

A radioizotópos prosztatadaganat terápia intravénásan beadott infúzió formájában történik, jelenleg két-háromnapos kórházi tartózkodással jár. A beavatkozás a jövőben a tervek szerint akár ambulánsan is elvégezhető lesz. Hathetente hat ciklust alkalmaznak, de a kezelések száma szükség szerint növelhető. Egyelőre az SZTE Nukleáris Medicina Intézetében NEAK-támogatással három beteget kezelnek az új módszerrel, közülük ketten már felvették az első kezelést, ők jól vannak.

A radioizotópos terápia nem váltja ki az egyéb kezeléseket, hanem olyan plusz lehetőség, amely megnyújtja a progressziómentes túlélést és javítja az életminőséget, olyan páciensek esetében is, akiknek előrehaladott, kiterjedt betegsége van.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.