Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Egyre komolyabb problémát jelent a világban az antibiotikum-rezisztencia, és nem is könnyű az ez ellen küzdő készítmények fejlesztése. Ez azonban a jövőben megváltozhat.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmánya új megvilágításba helyezi a baktériumok rezisztenciájának kialakulását, és ígéretes stratégiát kínál a rezisztencia minimalizálására tervezett antibiotikumok fejlesztéséhez.
Pál Csaba, a kutatócsoport vezetője a HUN-REN közleményében hangsúlyozza: az antibiotikum-rezisztencia globális kihívás. Még a legújabb fejlesztés alatt álló antibiotikumok esetében is gyorsan megjelenik a rezisztencia, ahogy azt a csoport két friss publikációja is bizonyítja. Ezért létfontosságú mélyebben megérteni az antibiotikumok hatékonyságát meghatározó alapelveket. Ezen ismeretek révén új utak nyithatók a rezisztencia kockázatát csökkentő antibiotikumok tervezésében.
Az antimikrobiális rezisztenciát ma már „csendes világjárványként” emlegetik, és az előrejelzések szerint 2050-re évente akár 10 millió haláleset is bekövetkezhet emiatt. Különösen a Gram-negatív baktériumok okoznak kihívást, mivel külső membránjuk jelentősen akadályozza az antibiotikumok behatolását.
A kutatócsoport által kidolgozott kettős célpontú membránpermeabilizáló – a külső burok átjárhatóságát lehetővé tevő – megközelítés lényegesen csökkenti a rezisztencia kialakulását a Maharramov Elvin és Czikkely Márton által irányított vizsgálatok során tanulmányozott kritikus kórokozók esetében.
A membránok megbontását egy másik létfontosságú sejtfunkcióval kombinálva drasztikusan csökkenthető a baktériumok ellenállóképességének kialakulása. Ez rávilágít arra, hogy nemcsak az számít, hány célpontja van egy antibiotikumnak, hanem az is, melyek azok.
Laboratóriumi evolúciós kísérletek során a kettős célpontú antibiotikumok rendre alacsonyabb rezisztenciaszintet eredményeztek a hagyományos antibiotikumokhoz képest. A környezeti minták vizsgálata is megerősítette, hogy az ilyen antibiotikumokhoz kapcsolódó rezisztenciagének lényegesen ritkábban fordulnak elő. Figyelemre méltó, hogy az egyik vizsgált antibiotikum – a tridecaptin M152-P3 –esetében nem voltak rezisztenciát okozó gének környezeti mintákban, miközben a legújabb antibiotikumoknál ezek már jelen vannak a természetben.
A baktériumok gyorsan képesek rezisztenciát kialakítani, még az olyan végső védvonalként használt antibiotikumokkal szemben is, mint a kolisztin. A csoport kutatása egy olyan új stratégiát javasol, amely a sejtmembránon keresztüli anyagtranszportot valamilyen mechanikai hatásra lehetővé tevő –mechanoszenzitív – csatornákra épít. Ez a megoldás új utakat nyithat a multidrog-rezisztens Gram-negatív kórokozók elleni antibiotikumok fejlesztésében.
A kutatás megmutatja, hogy a tudatosan tervezett kettős célpontú antibiotikumok jelentősen csökkenthetik a rezisztencia kockázatát. Ez nemcsak a baktériumok rezisztenciamechanizmusainak jobb megértését teszi lehetővé, hanem hozzájárul a biztonságosabb és hatékonyabb antibiotikumok fejlesztéséhez is, amely a közegészségügy számára világszerte kulcsfontosságú.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.