A tajvani TSMC 2028-tól már 1,4 nanométeres gyártási technológiával is készítene chipeket, amelyek gyorsabbak lehetnek és kevesebbet fogyaszthatnak még a jelenlegi csúcsteljesítményű lapkákhoz képest is.
Megmutatta a világ egyik legnagyobb chipgyártója, a tajvani TSMC, hogy a következő években milyen processzorok kerülhetnek majd az iPhone-okba, illetve más csúcskategóriás készülékekbe. A vállalat 1,4 nanométeres gyártási technológiát ígér, az ilyen lapkákat pedig 2028-ban kezdheti el gyártani a cég. A technológiát valószínűleg az Apple, az Intel és az AMD processzorainál fogja használni a vállalat.
Leegyszerűsítve a dolgot: processzorokon a tranzisztorok száma határozza meg, mennyi műveletet tud elvégezni egységnyi idő alatt a lapka, vagyis, hogy mennyire gyors vagy lassú a CPU. Minél kisebb a gyártási technológia, annál több tranzisztor fér el a lapkán, így annál gyorsabbak lehetnek a processzorok.
A 2 nm-es gyártási technológiához képest 20 százalékkal sűrűbben helyezkednek el a tranzisztorok. Hogy ez pontosan milyen teljesítménynövekedést jelent, azt még nem tudni. Ami biztos hogy a 2 nm-es lapkák esetében hasonló volt a technológiai előrelépés a 3 nm-esekhez képest, így az 1,4 nm-es technológiára épül CPU-k 30 százalékkal lehetnek gyorsabbak, és 60 százalékkal jobb lehet a hatékonyságuk, mint a jelenlegi egységeknek.
Az Apple jelenleg használt chipjei a TSMC 3 nm-es technológiájával készülnek, és várhatóan ezeket szerelik majd bele az ősszel érkező iPhone 17-család tagjaiba is – ide értve az iPhone 17 Airt is. Mindez azt is jelenti, hogy az Apple valószínűleg még nem fog a 2 nm-es lapkára váltani – írja a MacRumors.
Ha ez valóban így lesz, akkor a következő 2-3 évben biztosan nem lehet arra számítani, hogy az Apple termékeiben megjelenjen a tajvani csúcstechnológia.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Átvette a főváros rendőrsége fölött az ellenőrzést, és a washingtoni Nemzeti Gárda katonáit küldte az utcára Donald Trump, akinek mindezt lehetővé teszik a törvények. És az is igaz, hogy Washingtonban súlyos probléma a bűnözés, a lépés mégis az elnöki erőfitogtatás újabb példája.
Mekkora felelősség nyomja a sportvezetők és a szülők vállát? Szakértőket kérdeztünk a témában.
A hír hallatán Szijjártó Péter felháborodott.
A tűz átterjedt az egyik épület homlokzatára is.
