Egy új, a NASA által támogatott tanulmány az olvadó grönlandi jég váratlan hatását fedezte fel: a folyamat hatására növekszik az apró óceáni élővilág. A Massachusettsi Műszaki Egyetem és a NASA tudósai úgy vélik, ennek következményei lehetnek a tengeri ökoszisztémára és a globális szénciklusra nézve.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint a kutatók nagy teljesítményű számítógépes modelleket használtak arra, hogy tanulmányozzák a Grönland körüli nehezen elérhető óceáni vizeket. Az erre a feladatra kifejlesztett ECCO-Darwin nevű számítógépes modell több milliárd adatpontot kombinál az óceánfizika és a tengeri élővilág közötti kapcsolatok szimulálására, lehetővé téve a kutatók számára, hogy tanulmányozzák, hogyan befolyásolják az olvadó gleccserek az ökoszisztémát.
Jelenleg a grönlandi, nagyjából 1,5 km vastag jégpáncél a globális felmelegedés miatt évente körülbelül 270 milliárd tonna jeget veszít. A leggyorsabban a nyári hónapokban történik meg az olvadás, a leginkább pedig az olyan gleccserek ontják a vizet az óceánba, mint például a Jakobshavn.
Amikor az édesvíz találkozik a sós vízzel, az turbulens felhajtást eredményez. A NASA tudósai úgy vélik, hogy a gleccserek olvadékvize egyfajta liftként működik, amely a mély óceánból a napsütötte felszínre emeli a létfontosságú tápanyagokat, például a vasat és a nitrátot. Ez a folyamat az apró, növényszerű élőlények, a fitoplanktonok növekedését eredményezi.
A probléma ezzel az, hogy a folyamat közvetlen megfigyelése rendkívül nehéz, ezért szükség volt egy számítógépes modell alkalmazására. A szakemberek egyetlen turbulens vízfolyamra, a Jakobshavn-gleccser olvadására és annak következményeire összpontosítottak.
A számítások alapján úgy tűnik, hogy a gleccserek olvadékvize által felfelé szállított tápanyagok jelentős, 15–40 százalékos növekedést okozhatnak a fitoplanktonok nyári növekedésében az adott területen. Ez a megállapítás segít megmagyarázni, miért találták a kutatók a műholdas felvételekben azt, hogy 1998 és 2018 között a fitoplanktonok 57 százalékos növekedést produkáltak. Az eredményeket a Nature Communications: Earth & Environment című tudományos lapban tették közzé.
Még 2024. június 16-án a NASA Aqua műholdja egy nagyméretű fitoplankton-virágzást rögzített az Atlanti-óceán északi részén. A jelentések szerint a mintegy 800 kilométer széles virágzás Grönlandtól keletre és Izlandtól délre volt megfigyelhető.
Bár ezek az élőlények kisebb, mint egy gombostű feje, létfontosságúak a bolygó és az óceán táplálékhálózata számára. Ezek az élőlények elnyelik a szén-dioxidot, a növényeket elfogyasztják az apróbb állatok, akik aztán táplálékul szolgálnak a nagyobb élőlényeknek, például a halaknak és a bálnáknak.
A kutatók szerint, bár a folyamat pozitívnak tűnik, nem biztos, hogy ez sokáig így is marad, a gleccserek olvadása és a globális felmelegedés hatása ugyanis még mindig ismeretlen a rendkívül összetett óceáni élővilágra nézve.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
