Rocker cégbirodalom, ez lett a Linkin Parkból
Nem zenéből, de már nem is koncertezésből élnek, az csak kiegészítő bevétel a könyvelésben.
Egy évvel az ezredforduló előtt a Linkin Park tagjai Rob Bourden dobos nappalijában ültek, és CD-ket csomagoltak a leghűségesebb rajongóiknak, még jóval azelőtt, hogy a rádiók játszani kezdték volna az új számaikat. Az első olyan albumukat promózták, amelynek maguk voltak a producerei, és igyekeztek minél nagyobb visszhangot kiváltani a különféle médiafelületeken.
Ekkor még sehol sem volt a Facebook, a Twitter és a közösségi média, de a csapat tagjaiban megszületett az ötlet, hogy Machine Shop néven létrehozzanak egy innovációra koncentráló saját céget, amely a Linkin Parkból márkát épít, és a rajongótáborral intenzívebb, közvetlenebb kapcsolatot alakít ki. Ma a Linkin Park az egyik legnagyobb Facebook-követőtáborral rendelkező együttes, a Machine Shopot pedig az elmúlt években alaposan felfejlesztették – az esetet a Harvard Business Reviewban ismerteti a cég vezetője.
Amellett, hogy a csapat rendszeresen kiadta a soron következő albumát, sokféle területre próbált kalandozni, többek között a digitális játékok és az online videók világába is, a Machine Shop pedig elkezdte más művészeknek nyújtani a szolgáltatásait.
2013-ra az addig sikeres üzleti modell megbicsaklott, a letöltések, majd a streaming térhódítása kezdett mindent borítani. A banda tagjai kockáztattak, nem apró finomhangolásokkal bízták meg a Machine Shop vezetőit, hanem azzal, hogy teljesen formálják át a bizniszüket. Amikor pedig körülnéztek, és felmérték, hogy az együttesnek világszerte milyen elérése van, tengernyi új irányt láttak. Ettől kezdve nem a zenére és a zenéhez kapcsolódó területekre koncentráltak, hanem komoly terveket tettek le az asztalra a divat, a design és a technológia témájában. Az együttes felmondta az addigi külső menedzsment-partnerével lévő szerződését, és házon belülre hozta ezt a klasszikus, zenei marketingtevékenységet is, pusztán azért, hogy a Machine Shop törekvéseivel összhangba hozza. Ettől kezdve a Linkin Park körüli csapat úgy kezdett működni, mintha egy technológiai startup vállalkozás lenne.
Üzleti értelemben diverzifikálni kezdték az együttes működését, több lábra kezdtek állni, ezzel csökkentve a digitális világban egyáltalán nem elhanyagolható pénzügyi kockázatokat. Elég rövid idő alatt négy lábat növesztettek: egyet a videós tartalmak gyártására, egyet a globális márkaszövetségek építésére, egyet a Linkin Park (nem zenei) termékek forgalmazására és végül egyet, amely kockázati befektetéseket hajt végre.
Míg az első háromban nincs sok különlegesség, a kockázati tőkealap valóban új szintre emelte a rockerek tevékenységét. A Machine Shop Ventures olyan kezdeti fázisban lévő vállalkozásokba száll be pénzzel, amelyek összhangban vannak a bandához köthető „erkölcsi világképpel”. Benne vannak például az Uberhez hasonló szolgáltatást kínáló Lyft nevű cégben, a Shyp nevű logisztikai vállalkozásban, a Robinhood pénzügyi szolgáltatóban vagy a Blue Bottle Coffee nevű kávés cégben is.
Természetesen az egész vállalkozás nem működhetne, ha a Linkin Park nem zenélne, de a társaság már nem a zenéből él, az abból származó bevételek már csak kiegészítésnek számítanak egy komplett cégbirodalom mérlegében. Amikor a csapat a nyáron ötállomásos stadionturnéra indul Kínába, a befektetési szakemberek is velük mennek, hogy ottani potenciális partnerekkel tárgyaljanak.
