Úgy tűnik, kétféle kormányzati kommunikátor van, nevezzük őket, mondjuk, Kuminnak és Giró-Szásznak. Mondandójukban a valósággal való bármiféle egyezés a véletlen műve. A Kumin-féle kommunikátor izzadva, akarva, nyögve védi a mundér becsületét, de látványosan bukik bele, egyrészt azért, mert nem elég felkészült, másrészt pedig azért, mert vannak dolgok, amiket mélyen, legbelül még ő is vállalhatatlannak tart. A Giró-Szász ezzel szemben szemrebbenés nélkül mondja bele bármilyen kamerába vagy diktafonba a legszürreálisabb népmeséket, alátámasztva tökéletesen irreleváns vagy egyenesen hamisított statisztikai adatokkal, komoly szakmaiság benyomását keltve – abban, aki nincsen tisztában a legalapvetőbb tényekkel a kormányzással kapcsolatban.

A kormányszóvivő Népszabadságnak adott interjúja a legjobb példa az utóbbira. Azt mondja, a kormány elkötelezett abban, hogy minél előbb legyen IMF-megállapodás, holott Orbán Viktor valóban naponta beszél úgy az EU-IMF kettősről, mintha harctéri ellenségünk lenne. Ezt lehet stratégiának hazudni, de a magunk részéről ritkán szoktuk leköpni azt, akitől kölcsön akarunk kérni.

Azt mondja, a munkanélküliség felkúszott a válság előtti szintre, holott akkor 7,6% volt a munkanélküliség (2008, második negyedév), most pedig 10,9%. Azt mondja, 35 ezer közmunkás dolgozott a statisztikák szerint, amikor Orbán Viktor 200 ezerről beszél, a statisztika pedig 2012-re 72800 főt mutat. Azt mondja, a kormány még véleményezni sem akarja a Nemzeti Bank álláspontját, mert az független tőle, holott a Monetáris Tanács külsős tagjait éppen a Fidesz ültette Simor András nyakába, hogy át tudják erőltetni a párt akaratát az MNB elnökén. Kikéri magának, hogy olyan IMF-dokumentumokról kérdezik, amelyek hitelességét a kormány nem erősíti meg, majd nem hajlandó megerősíteni, hogy azok valótlanok. És még sorolhatnánk.

Persze egy kormányszóvivőnek az a dolga, hogy elhitesse: minden a legnagyobb rendben megy, amikor semmi nem megy a legnagyobb rendben. Az viszont, Giró-Szász szavajárásával élve az ő „mozgástere”, hogy ezt fél perc Google-használattal és alapfokú számítástechnikai ismeretekkel rendelkezve cáfolható hazugságokkal próbálja elérni, esetleg szofisztikáltabb eszközöket választ. 2012-re a kormányzati kommunikáció alapvetése a következő: ha elég sokat mondjuk, hogy a magyar válogatott kijut a VB-re, a nyúl ragadozó, a munkanélküliség pedig alacsony, akkor el fogják hinni.

Senki nem fogja elhinni. Aki változatlanul kitart a kormány mellett, az a kormányzati kommunikátorok ellenére teszi ezt. Mi pedig átkapcsoljuk a tévét, és ellapozzuk az újságot, ha meglátjuk őket. A szijjártóizmus Szijjártó nélkül sem lett elviselhetőbb.