„Még mielőtt bárki értékesebbnek tekintené az egyik életet a másiknál, kijelentjük, Tatárszentgyörgy, Nagycsécs és Olaszliszka áldozatai ugyanannak a gyűlöletek az áldozatai, és ugyanúgy jár nekik az igazságtétel" – írja a Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság (melynek államtitkára jelenleg a miniszter, ha jól értem) a tatárszentgyörgyi brutális kettős gyilkosság évfordulójára kiadott közleményében. Hogy mi ezzel a probléma?

Először is az, hogy a tatárszentgyörgyi és az olaszliszkai gyilkosságoknak semmi köze egymáshoz. Tatárszentgyörgyön náci gyilkosok csoportja ölt meg előre kitervelt módon származása miatt egy ártatlan apát és ötéves fiát, Olaszliszkán romák öltek meg egy ártatlan embert, de a két bűncselekmény között pontosan annyi kapcsolat van, mint a sarki fűszeres kirablása és a D. B. Cooper-féle repülőgép-eltérítés között. Semmi.

Az egyetlen oka az olaszliszkai bűncselekmény iderángatásának az lehet tehát, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem képes tisztán, egyenesen kimondani, hogy elítéli a tatárszentgyörgyi bűncselekményt, ahol ok nélkül öltek cigányokat. Holott egy ötéves gyerek lemészárlása talán még a legvérmesebb kuruc.info-fan szerint is gyomorforgató és felháborító bűncselekmény, nem kell tehát ahhoz roma jogvédőnek lenni, hogy erről kimondjuk: rettenetes. A kormány viszont ezt kizárólag olyan distinkcióval képes megtenni, hogy „az is rettenetes, ha romák ölnek”. Ezzel természetesen egyetértünk, de meglepődnénk, ha mondjuk minden cigány származású bűnelkövetőre vonatkozó hivatkozásnál az Emmi „odakommunikálná”, hogy az is szörnyű, ha nem romák követnek el bűnt. Valahogy ez el szokott maradni.

Ráadásul nem igaz, hogy nem lehet látni a különbséget aközött, hogy valakit előre kitervelt módon a származása miatt ölnek meg, és aközött, ami Olaszliszkán történt. Az olaszliszkai gyilkosok tette borzasztó, megmagyarázhatatlan és menthetetlen, mégsem egyenlő a rasszista sorozatgyilkosokéval. Utóbbi súlyosabb, és nemcsak az áldozatok száma vagy életkora miatt. Onnantól kezdve ugyanis, ha emberek pusztán egy mások által nekik tulajdonított tulajdonságok, saját vállalt identitásuk, anyanyelvük, stb miatt válhatnak gyilkosságok áldozatává az Auschwitz, az Ruanda, az Srebrenica szelleme.

A félreértések elkerülése végett: egyetlen mondatról van szó, a közlemény többi része rendben van. De ebben az egyetlen mondatban annyira benne van a Fidesz egész cigánysággal kapcsolatos politikája, az undorító „egyrészt-másrészt” attitűd, a szélsőjobbal való összekacsintás, sőt a Jobbik programjának szinte tételes végrehajtása, a szép beszéd, amellyel Orbán Viktor megvédi a szélsőjobbal szemben a romák méltóságát, majd a sunyi intézkedések, amellyel végképp nyomorba taszítják a többségüket (és a nem roma szegényeket is, ilyen szempontból valóban színvak az orbáni politika).

A normális politika ugyanis ott kezdődik, hogy minden kiszólás nélkül, egyenesen le tudja írni egy politikai szervezet, ha elítéli egy apuka és ötéves kisfia meggyilkolását. Ez a Fidesz csúcsminisztériumának nem sikerült, ha cinikus lennék, azt írnám: talán majd jövőre.

(Ehhez a cikkhez itt szólhat hozzá.)